A The New York Times (NYT) a honlapján csütörtökön megjelent véleménycikkében azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az Európai Uniónak szankcionálnia kell-e illiberális politikát folytató tagállamait.
Nyilvánvalóan bosszúságot és nyugtalanságot kelt az Európai Unió régebbi tagállamainak körében, hogy egyes közép-európai EU-tagok - legegyértelműbben Magyarország és Lengyelország - nyíltan semmibe veszik azokat a nyugati demokratikus értékeket, amelyek tiszteletben tartására kötelezettséget vállaltak, amikor a közösséghez csatlakoztak.
E két ország ráadásul az unió által nyújtott pénzügyi támogatások legnagyobb haszonélvezői közé tartozik. Nem meglepő tehát, hogy felmerült az ötlet: feltételekhez kötik a közös költségvetésből a tagországoknak megítélt összegek kifizetését - idézi fel az amerikai lap.
A véleménycikk szerint azonban "ez nem túl jó ötlet", mivel a szankciókkal "a volt szovjet blokk országaiban sokakban elkerülhetetlenül megerősítenék azt az érzést, hogy ők csak másodosztályú tagjai az EU-nak".
A lengyel és a magyar vezetők, Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor éppen azt állítják, hogy "a liberális, züllött, mindenben okoskodó Nyugat - közelebbről az arctalan brüsszeli bürokrácia - fenyegetést jelent a történelmükre, identitásukra és hagyományos értékeikre" - áll a cikkben.
"Bármilyen uniós büntetőintézkedést ürügyként használnának fel kormányzásuk további megszilárdítására." Ráadásul, ha Brüsszelben megpróbálják bármi módon meghatározni, hogy mely tagállamok bírósági rendszerei nem megfelelőek, "az gyorsan a különböző definíciók és standardok fölötti politikai huzavonához vezetne" - írta a The New York Times.
Újfajta vezetők?
A Time című amerikai hetilap a honlapján arról a trendről közölt cikket csütörtökön, hogy a világ több országának - köztük Magyarországnak - élén "erős emberek" jelentek meg.
Első számú példaként a szerző az Egyesült Államokat emeli ki, ahol az utóbbi évtizedek óriási társadalmi változásai, a gazdasági válság, a városi bűnözés és az értelmetlen külföldi háborúk miatt megnőtt az igény egy olyan kemény hangnemet használó vezetőre, aki képes megleckéztetni a bizonytalankodó liberálisokat.
Donald Trump amerikai elnökhöz hasonló vezetőt a világ minden táján találni. A Time szerint a trend legjellemzőbb képviselője az Oroszországot irányító Vlagyimir Putyin, de a lap hosszan sorolja a példákat Kínától és a Fülöp-szigetektől kezdve, Egyiptomon és Szaúd-Arábián át Venezueláig és Törökországig.
"Az erős ember figurája Európa szívében is újra megjelent", Orbán Viktor személyében - írja az amerikai magazin, felidézve, hogy az illiberális demokrácia rendszerét követő magyar miniszterelnök nemrég újabb választást nyert meg.
Orbán világában "a veszély a muszlim migránsoktól és a liberális nyugati demokráciák értékeinek olyan védelmezőitől ered, mint a magyar születésű Soros György, akik az ország nemzeti érdekeit" fenyegetik - írták.
A Time szerint a változó időkben megnőtt az emberek igénye a fokozott erőt sugárzó, határozottabb vezetőre, olyan kemény szavakat használó populistákra, akik azt ígérik: megvédenek "tőlük minket".
Attól függően, hogy éppen ki mondja, ez jelentheti a korrupt elittől, a külföldiektől, valamilyen kisebbség tagjaitól, bankároktól vagy hazug újságíróktól való védelmet. Ezek a vezetők, akik "tőlük" akarnak megvédeni "minket", amiatt lehetnek sikeresek, hogy felismerik és kihasználják az emberek félelmeit - olvasható a cikkben.