Riporterek előtt szerelték le a dél-koreai katonák azokat a méretes hangszórókat, amelyek az északi oldalra sugározták a propagandát. A két szomszédos ország vezetői múlt heti csúcstalálkozóján elfogadott bizalomépítő lépések sorában az északiak is megkezdték a propaganda-hangvetők leszerelését – mondta egy déli katonai forrás.
A két ország egy héttel a múlt pénteki Kim Dzsong Un – Mún Dzsae In csúcs előtt állította le a 248 kilométeres közös határa mentén az agitációs műsorok sugárzását.
Közben Japán attól tart, kimarad a koreai rendezésből és ezért gyorsan háromoldalú találkozót szervezett a Koreai-félszigeten indult megbékélési folyamatról Dél-Korea és Kína vezetőivel. Az Észak-Koreával szemben keményvonalas politikát követő Sindzo Abe miniszterelnök bizalmas viszonyt épített ki Trump amerikai elnökkel, de meglepte, amikor Trump hirtelen elfogadta Kim Dzsong Un meghívását – írja a New York Times.
Abe közölte: konkrét lépéseket követel majd Észak-Koreától, annak bizonyítására, hogy Phenjan valóban le akarja szerelni atomfegyvereit.
Közben felmerült az a – sokak számára megdöbbentő – lehetőség, hogy Donald Trump elnök akár Nobel-békedíjat is kaphat, ha sikerül elérnie a nukleáris fegyverek leszerelését a Koreai-félszigeten, miközben Iránnal éppenséggel fel akarja rúgni a hasonló tartalmú atomalkut.
Az elnök szerint Phenjannal szembeni keménykedése hozta el a lehetőséget, hogy közvetlen tárgyalásokat tartson az észak-koreai vezetővel. Egyelőre minden úgy megy, ahogy szeretné. Mún Dzsae In dél-koreai elnök pedig háláját fejezte ki, amiért „megteremtette a Korea-csúcs felételeit”, és jelölte Trumpot a Nobel-békedíjra.
Kommentátorok ugyanakkor arra figyelmeztetik az elnököt: Észak-Korea már kétszer vállalta, hogy leépíti atomprogramját (1994-ben és 2005-ben), de az alku rövid időn belül összeomlott.
Trump reményei túlfűtöttek és nagyon csalódott lehet, amikor rájön, hogy az északiak kevesebbet ajánlanak, mint gondolta – írja kommentárjában a Guardian.
Jeffrey Lewis, a Monterey Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint „a két Korea körüli optimizmus lesz a vesztünk”. Véleménye szerint a valódi megállapodás alapja az lesz, hogy Észak-Korea atom- és rakétaprogramja korlátozását ígéri cserébe azért, hogy az Egyesült Államok ismerje el atomhatalomnak Észak-Koreát.
Mindez azonban szembemegy majd John Bolton új nemzetbiztonsági tanácsadó gondolataival, aki a „Líbiai modellt” emlegette. Líbia 2003-ban feladta atomprogramját, majd Kadhafi líbiai vezetőt nyolc évvel később megölték a NATO-által támogatott lázadók. Ennek emlegetése nyomán a Phenjani kormány csak megmakacsolhatja magát.