Volt már olyanra példa, hogy bizonyos alkuk következtében Észak-Korea önkéntes moratóriumot hirdetett a rakétaindításokra, az erődemonstrációkra, sőt olyan is volt, hogy Észak-Korea írásban már korábban is vállalta az atomhatalmi ambícióinak a befejeződését - mondta az InfoRádió ReggelInfo című műsorában Csoma Mózes Korea-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.
Hozzátette: aztán ezeknek a gyakorlati megvalósulására ugyan nem került sor, de mindenképpen a jelenlegi fejleményből bele lehet illeszteni abba a folyamatba ami az év elejétől indult meg, és amelynek részeként most április 27-én pénteken sor fog kerülni a Korea-közi csúcstalálkozóra, és ha minden jól megy, akkor május végén, vagy június elején pedig Donald Trump és Kim Dzsong Un találkozójára is.
Lehet azt tudni, vagy legalább meg lehet becsülni, hogy mi lehetett Kim Dzsong Un célja ezzel a bejelentéssel, vagy mit fog kérni ezért?
Úgy gondolom, hogy a kérés az már megtörtént. A közelmúltban derült fény arra, hogy CIA igazgatója – aki nem más mint az új amerikai külügyminiszter Mike Pompeo - korábban látogatást tett Phenjanban és tárgyalásokat folytatott Kim Dzson Un-nal. Úgy gondolom, hogy ezek a tárgyalások alapvetően már nem csupán arról szóltak, hogy előkészítsék a május végi, június eleji amerikai –észak-koreai csúcstalálkozót, hanem ezek az Észak-Koreai kérések, követelések kapcsán is zajlottak. Észak-Koreának a fő stratégiai célkitűzése, hogy egyrészt biztonsági garanciákat kapjon az Egyesült Államoktól, az Egyesült Államok valahogy ígérje meg, illetve biztosítsa nekik azt, hogy nem fognak úgy járni mint Szaddam Husszein a rezsimje. Tehát hogy fegyveres erőt nem alkalmaz Amerika Koreával szemben – ami az Észak-Koreaiaknak a fő félelme – az Észak-Koreaiak mindenképpen egyfajta nemzetközi legitimációt várnak az amerikaiaktól és tulajdonképpen a koreai háborúnak a formális lezárását, tehát lényegében egy békeszerződés megkötését is.
Ez létrejöhet ezeken a találkozókon? Tehát akár a pénteki találkozón elindulhat érdemben ez a folyamat?
A kiszivárgott információk mindenképpen azt mutatják, hogy van erre esély. Azt tudni kell, hogy a koreai háborút formálisan lezáró békeszerződésnek a kérdése az nem kétoldalú ügy, tehát ezt nem Dél.Korea és Észak –Korea tudja egymással megkötni, igazság szerint a fegyverszünetet, ami jelenleg érvényben van és ami 1953-ban megköttetett, azt Dél-Korea nem is írta alá. Észak-Korea, az Egyesült Államok illetve a Kínai Népköztársaság írta alá, tehát az biztos, hogy ha ez a békeszerződés létrejön, akkor ez egy több állam által szignált dokumentum lenne.
Mi lehet az oka annak, ha ezt nagyon röviden meg lehet válaszolni, hogyha létrejön bármilyen áttörés ezeken a közelgő tárgyalásokon, miért pont most?
A tavalyi év végére Észak-Korea az állandó erő demonstrációkkal olyan helyzetbe kormányozta magát ahonnan csak az enyhülés útján van kimozdulás. Dél-Koreában jelenleg egy olyan kormányzat van hatalmon, akik mindenképpen érdekeltek a tárgyalásokban, az enyhülésben, az Észak-Koreai vezetés pedig él ezzel a lehetőséggel,úgyhogy emiatt zajlik le ez az év eleje óta egy ilyen enyhülési folyamat, ami nagyon pozitívnak tekinthető.