Nyitókép: OMER MESSINGER

Puigdemont vissza akar térni Belgiumba

Infostart / MTI
2018. április 7. 16:34
Carles Puigdemont volt katalán elnök szombaton annak a reményének adott hangot, hogy németországi bírósági eljárása után visszatérhet Belgiumba, ahová önkéntes száműzetésbe vonult.

A katalán politikust pénteken óvadék ellenben feltételesen szabadlábra helyezte a schleswig-holsteini főügyészség az után, hogy a tartományi legfelső bíróság a héten elutasította Spanyolország kiadatási kérelmét lázadás vádja alapján.

"Vissza szeretnék térni Belgiumba. De csak azután, hogy befejeződik a kiadatási eljárás Németországban, és nem előtte" - hangoztatta Puigdemont a Berlinben szombaton tartott sajtóértekezletén.

A politikus szerint a schleswig-holsteini legfelső bíróság döntése azt mutatja, hogy párbeszédre van szükség hazájában a politikai konfliktus rendezése érdekében. Reményét fejezte ki, hogy a kialakult helyzet hozzájárul a konfliktus rendezéséhez. Szerinte a spanyol hatóság tisztában vannak azzal, hogy politikai intézkedéseket kell tenni. "Ez új lehetőség nyújt a párbeszédre" - mondta.

Puigdemont leszögezte, hogy Spanyolországnak "tiszteletben kell tartania a demokráciát és a nemzetközi egyezményeket", és szabadon kell engednie a politikai foglyokat, "a párbeszéd és tárgyalások új korszakába lépve".

Puigdemont felszólította a spanyol hatóságokat, hogy engedjék szabadon Jordi Sánchez függetlenségpárti politikust, és ismerje el a katalán vezetőket a tartomány törvényes képviselőinek. "Ezt várja el Európa. Ezt kérik a katalánok. Erre van szüksége a katalán gazdaságnak, a társadalomnak és a kultúrának" - mondta. Hozzátette, hogy támogatja a lázadás miatt ugyancsak vád alá helyezett Jordi Sánchez megválasztását katalán elnökké második nekifutásra.

Jordi Sánchez március 21-én mondott le jelöltségéről, és ezután Jordi Turull ugyancsak függetlenségpárt politikus lett Katalónia új elnökjelöltje, de az abszolút többség támogatását nem szerezte meg a szavazás első, március 22-én tartott fordulójában. A spanyol legfelsőbb bíróság azonban már másnap előzetes letartóztatásba helyezte őt négy másik katalán függetlenségi politikussal együtt, lázadás és közpénzek hűtlen kezelése miatt.

A spanyol alkotmánybíróság korábbi állásfoglalása szerint ahhoz, hogy valaki elnök lehessen, személyes jelenléte elengedhetetlen a róla szóló parlamenti szavazáson.