eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Piros kártyás eljárást javasol Orbán Viktor

Piros kártyás eljárást javasol Orbán Viktor

Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek informális csúcstalálkozója pénteken Brüsszelben, az ülés középpontjában az esetleges intézményi reformok, illetve a következő hétéves költségvetési keret kérdései állnak.

A szokásos kétnapos csúcsértekezlet helyett a résztvevők ezúttal csak pénteken ülnek össze. A brit miniszterelnök nem lesz jelen, mindössze az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után bennmaradó országok állam- és kormányfői.

Orbán Viktor a Facebook-oldalán megjelent videóban kiemelte: a legfontosabb téma az EU belső átalakítása. Vannak abszurd javaslatok is, például, hogy európai parlamenti helyek szétosztásánál ne csak az állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe, de ez elfogadhatatlan - mondta a kormányfő.

"Én is teszek javaslatot, amit úgy hívnak, piros kártyás eljárás. Ennek az az értelme, hogy a nemzeti parlamenteknek legyen joguk megállítani az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy ország nemzeti érdekét sérti" - fejtette ki.

A találkozó megnyitását követően az uniós vezetők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével egyeztetnek, ezután pedig munkaebéd keretében tanácskoznak az intézményi kérdésekről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, első napirendi pontként az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó. Szerinte az EP javaslata, melynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn.

A második napirendi pont a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében az európai pártok megneveznék a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként.

Ezután arról a javaslatról fognak tárgyalni, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg.

A tájékoztatás szerint szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről.

Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására, a Brexit folyamatának állására, valamint arra is, hogy nemrég török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében.

A belga kormányfő csütörtök este vacsorán látta vendégül egy Brüsszelhez közeli kastélyban tizenkét uniós ország vezetőit, köztük Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt. Az informális találkozón állítólag a jövő évi európai választásokról, az euróövezet jövőjéről, illetve a költségvetés, a migráció és a kereskedelem kérdéseiről egyeztettek. A vacsorán mások mellett a bolgár, a holland, a lengyel, az olasz, a spanyol és a szlovák miniszterelnök is részt vett.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×