Az IG Metall nevű szakszervezet alighanem az ország legerősebb munkavállaló védelmi intézménye, ezért követelése általában nem szokott süket fülekre találni. Hogy a múlt héten az ipari vezetők 16 órás alkudozás után sem voltak hajlandók elfogadni a szakszervezet által előterjesztett igényt, ez nem annyira a béremelési követelésen, hanem az eddig példátlan munkaidő-csökkentést célzó terven bukott meg.
Az IG Metall 8 százalékos fizetésemelést sürget, ami már nem sokkal haladja meg a munkaadók utolsó ajánlatát, a 6,8 százalékot. Az ipar képviselői azonban azt már semmiképpen sem tudták magukévá tenni, hogy az alkalmazottak 28 órára csökkentsék jelenlegi 35 órás munkahetüket. A szakszervezet ezzel a követelésével azt a kormány által már régebb óta támogatott tervet akarja gyakorlattá tenni, hogy minél több rászoruló hozzátartozót, főleg beteg családtagot otthon ápoljanak.
Az IG Metall javaslata értelmében egy alkalmazott – fizetésének megrövidítése nélkül – 28 órára csökkenthetné heti munkaidejét, ha lakásán ápolja idős szülőjét vagy beteg gyermekét. A munkaadók ebbe a feltételbe csak akkor lennének hajlandók belemenni, ha a szakszervezet ígéretet tenne a munkaidő átmeneti meghosszabbítására, ha a vállalat úgy látja, hogy erre szükség van.
A fém- és elektroipar a német gazdaság egyik pillére, amelynek termékei igencsak fontos helyen állnak a kiviteli listán, ezért a jövő hétre tervezett egész napos sztrájk súlyosan érintené az ágazatot.