Helyesnek nevezte Ferenc pápa, hogy Franciaországban advent első vasárnapjától a katolikus hívek azt kérik az Atyától, hogy „ne hagyj belépnünk a kísértésbe”. Sőt, a Szentatya a maga szokásos, élénk gesztikulációkkal kísért, vehemens módján egyenesen azt mondta,
a korábbi „ne vígy minket kísértésbe” rossz fordítás volt,
mert mint mondta: Isten semmiképpen sem taszítja kísértésbe az embert, hogy utána végignézze, amint elbukik. A kísértő nem más, mint Sátán, tette hozzá Ferenc pápa.
A néhány napja egy olasz televíziónak adott, és több francia internetes lap által is átvett interjú kissé kínosan érinti a francia püspöki konferencia tagjait. Ez utóbbiak ugyanis diplomatikusan azzal magyarázták a híveknek az új fordítás szükségességét, hogy ugyan a korábbi formula is pontos volt, de félre lehetett érteni. Holott az 1966-ban bevezetett „ne vígy minket kísértésbe” változat ellen folyamatos volt az elégedetlenkedés itteni katolikus körökben, és a mostani sarkos pápai véleménynyilvánítás visszamenőleg is igazat ad a háborgóknak
De miért ennyire fontos ez a kérdés a franciák számára? A válasz egyszerű. A II. Vatikáni zsinat előtt, azaz amikor még mindenhol latinul miséztek az egyházban, a franciák természetesen anyanyelvükön is imádkozták a Miatyánkot. Az akkori fordítást nem nevezték ugyan hivatalosnak, de gyakorlatilag közmegegyezés volt róla, hogy a hatodik kérést „ne hagyj elbuknunk a kísértésben” formában imádkozzák.
Az 1966-ban bevezetett „ne vígy minket kísértésbe” változat fogadtatását tehát ehhez a korábbi fordításhoz mérték, ez magyarázta elutasítását. Nem véletlen egyébként, hogy a mostani fordítás kapcsán a francia püspökök hangsúlyozták: az elmúlt években elvégzett nyelvi kutatások nem tették lehetővé a zsinat előtti formulához való visszatérést, mert
a „ne hagyj elbuknunk a kísértésben” változat azt sugallja, hogy a hívő már belépett a kísértésbe.
Holott a lényeg az, hogy az ember elkerülje, ellenálljon a kísértésnek, amihez az Atya segítségét kéri. Ezért tartják úgy, hogy Jézus szándékához a legközelebb a „ne hagyj belépnünk a kísértésbe” változat áll, amit szerintük a görög, arámi és héber források is alátámasztanak. Nem véletlen, hogy
az új változatot a francia protestánsok is örömmel üdvözölték,
és már csaknem egy éve maguk is használják.
Számunkra, magyarok számára érdekes lehet tanulmányozni a XVIII. században élt Bél Mátyás evangélikus püspök által gyűjtött úgynevezett rovásírásos Miatyánkot. Ennek hatodik kérése ugyanis úgy szól, hogy
„ne hadgy minket késértetbe jutnunk”,
ami meglepően hasonlít a most bevezetett, 2018-ban amúgy az egész francia nyelvterületre kiterjedő fordításhoz.