2050-re elsőosztályú nagyhatalom lesz
Rövid távon Oroszország és Kína olyanok, mintha szövetségesek lennének, hosszútávon azonban, stratégiai szempontból egymás kihívói – mondta Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
„A hidegháborús időszakhoz képest nagyon durván megfordultak az erőviszonyok, hiszen a kínai gazdaság már minimum tízszer akkora, mint az orosz és folyamatosan nyílik az olló.”
Az Egyesült Államok békülékenyebb hangot üt meg Kínával szemben, Donald Trump is beállt azon amerikai elnökök sorába, akik a kampányban ütik Pekinget, ám elnökként visszavesznek ebből – mondta Matura Tamás.
„A rosszmájúak szerint ez annak is köszönhető, hogy Donald Trump gazdasági érdekeltsége és a családja nagyon erősen jelen van Kínában, és az is benne van, hogy a kínaiak nagyon felkészültek Donald Trumpból, a híres hiúságát legyezgetve fogadták Pekingben. Ha a realitások talaján maradunk, azt mondhatjuk, hogy Donald Trump tanácsadói
megértették az elnökkel, hogy Kínával nem érdemes packázni.”
Kína politikai és katonai ereje ugyanakkor még évekig nem zárkózhat fel az ország gazdasági erejéhez – mondta Matura Tamás.
„Kína az elmúlt negyven évben száz-százötven év lemaradást hozott be,
ha a következő negyven évben tartja ezt a növekedési ütemet, akkor 2050 környékére reális lehet az, hogy nagyobb hatalma lesz, mint az Egyesült Államoknak.
A kínaiak is azzal számolnak, hogy nem egy új poláris, Kína irányította világ jön el, hanem egy multipoláris világrend, ahol lehet, hogy az Egyesült Államok már nem az elsőszámú, de még mindig egy nagyon fontos és nagy hatalmú ország lesz.
A kínai elnök, pártfőtitkár októberben arról beszélt, hogy Kína életében új időszak következik el, amikor Peking vállal vezető szerepet és proaktívan lép fel a nemzetközi politikában – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
„Hszi-Csin-ping kimondta, hogy Kína, ahogy az ország neve kínaiul a középső birodalmat jelent, 2050-ig visszatér a világpolitika és a világgazdaság színpadának közepére és a világ egyik vezető országa lesz, úgy fogalmazott: »elsőosztályú nagyhatalom lesz Kína politikában, gazdaságban és katonai képességekben.«"
A kínaiak hosszabb időre terveznek előre, mint az európaiak, aminek kulturális oka is van – tette hozzá Matura Tamás.
Kína és a közép-európai régió
A közép-európai rendszerváltások idején Kína elvesztette a kapcsolatot a térséggel – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
„Sem idő, sem politikai gusztusuk nem volt, hogy az úgymond kommunista kínai pártállammal foglalkozzanak a közép-európai országok. Ez azonban megváltozott 2003-2004 környékén. Magyarország az elsők között ismerte föl, hogy az euroatlanti integráció lezárultával
érdemes megint kelet és elsősorban az addigra már öles léptekkel feltörekvő Kína felé fordulni.
Ez a keleti nyitás politikájában aztán kulminálódott 2010-2011 után.”
Eközben Kína azt figyelte meg, hogy a 2010-es évek elejére az eurozóna válsága pénzügyi vákuumot hozott létre – tette hozzá Matura Tamás.
„Finanszírozási és likviditási nehézségeket, amely jó lehetőségekkel kecsegtette azt a Kínát, amely akkoriban éppen pénzügyi, és ráadásul építőipari kapacitásfelesleggel is rendelkezett. Azt gondolták a kínaiak, hogy itt komplementer jellegű együttműködés alakulhatna ki, hiszen az ő olvasatukban Közép-Európának jelentős infrastrukturális beruházásokra van szüksége, és erre nincs pénze, illetve a hagyományos partnerei nem tudják finanszírozni, Kínának viszont van építési kapacitása meg pénze is.”
Hogy ez a számítás mennyire vált be, az egyelőre nehezen megállapítható – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
„Az uniós tagállamok közül a 16-ból 11-ben ez kevésbé volt sikeres stratégia, a nem uniós öt, nyugat-balkáni országban sikeresebbek voltak a kínaiak.”
A 16 ország Kína számára könnyen kezelhető méret – mondta Matura Tamás.
„Úgy tűnik, hogy kínai szempontból ez a 16 ország az a méret, ami gazdaságosnak tekinthető, hiszen bár van politikai és gazdasági együttműködés a két fél között, de ha nagyon le akarjuk hántani az összes réteget 16+1-ről, akkor csúnya szakszóval azt szoktuk mondani: ez egy tranzakciós költségcsökkentő mechanizmus, ami annyit jelent, hogy itt egyszerre találkozhat a kínai miniszterelnökkel 16 kisebb-nagyobb ország képviselőivel.”
Ez a megoldás jó a kis országoknak is, mert vezetőik gyakrabban találkozhatnak a kínai miniszterelnökkel – mondta Matura Tamás.