eur:
394.02
usd:
364.85
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Észak-Korea ismét ballisztikus rakétát lőtt ki

Észak-Korea ismét ballisztikus rakétát lőtt ki

Észak-Korea kilőtt keleti irányba egy ballisztikus rakétát helyi idő szerint szerdára virradóra - jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség a dél-koreai vezérkarra hivatkozva.

A dél-koreai és amerikai hatóságok az egyelőre azonosítatlan típusú ballisztikus rakéta röppályáját elemzik - tudatta a dél-koreai vezérkar.

A Phenjan közelében történt kilövést megerősítette az amerikai kormány is. A Pentagon később bejelentette: az interkontinentális ballisztikus rakétát Észak-Koreából indították, és az hozzávetőleg 1000 kilométert repülve csapódott a tengerbe. Hozzátette: sem az Egyesült Államokat, sem szövetségeseit nem fenyegette veszély.

Donald Trump visszafogottan reagált az újabb észak-koreai rakétaindításra, keddi sajtótájékoztatóján az amerikai elnök olyan helyzetnek nevezve a történteket, amelyet kezelni fognak. Azt mondta, ez mit sem változtat az Egyesült Államok Észak-Koreával kapcsolatos hozzáállásán. Egyéb megjegyzést a történtekhez nem fűzött, s azt sem pontosította, miként gondolja el a helyzet kezelését.

Szöul válaszképpen a feltételezett kilövésre "precíziós rakétacsapásokat" hajtott végre gyakorló célpontok ellen.

Japán, amely felett a legutóbbi észak-koreai rakéta átrepült, határozottan tiltakozott a kilövés miatt. A szigetország védelmi tárcája közölte, lehetséges, hogy a rakéta Japán kizárólagos gazdasági tengeri övezetében csapódott be a szárazföldtől 250 kilométerre, mintegy 50 percnyi repülési időt követően.

Az észak-koreai rakétaprogram folytatására adott válaszlépések fokozásában állapodott meg szerdán Donald Trump amerikai elnök és Abe Sindzó japán kormányfő, egyúttal nagyobb szerepvállalásra szólították fel Kínát - közölte egy japán kormányszóvivő.

Trump és Abe egyetértett abban, hogy erősíteni kell a két ország "észak-koreai fenyegetéssel szembeállított elrettentőképességét". A két vezető abban is egyetértett - mondta Nisimura Jaszutosi -, hogy "Kínának nagyobb szerepet kell játszania" Észak-Korea megfékezésében.

Egy másik sajtóértekezleten Szuga Josihide, a miniszterelnöki kabinet főtitkára azt mondta, hogy Japán szorosan együtt fog működni az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával az északi rakétakilövésre adandó válasz ügyében. Az amerikai elnök telefonon beszélt Mun Dzse In dél-koreai államfővel is, akivel úgy vélekedtek, hogy Észak-Korea "az egész világra nézve" fenyegetést jelent.

Az NHK japán közszolgálati televízió úgy értesült, hogy Phenjan három rakét is indított, ezek egyike csapódott a Japán-tengerbe az aomori prefektúra közelében.

Mun Dzse In dél-koreai államfő összehívta országa nemzetbiztonsági tanácsának rendkívüli ülését a történtek miatt. Szöul szerint a rakéta 4500 kilométeres magasságba emelkedett és a fellövés helytől 960 kilométerre csapódott a tengerbe.

Dél-Korea egyesítési minisztere, Cso Mjung Gjon éppen kedden közölte, hogy a jövő év kulcsfontosságú lesz Phenjan számára, mert a Kim-diktatúra megalapításának hetvenedik évfordulóját fogják ünnepelni. A politikus figyelmeztetett: Phenjan egy éven belül bejelentheti, hogy teljesítette atomprogramját, nukleáris arzenálja készen áll.

Szakértők szerint a szerda hajnali kísérletet Észak-Korea egy minden eddiginél nagyobb hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtotta végre, amely könnyen elérhetné akár az Egyesült Államok keleti partvidékét is.

Az észak-koreai fegyverprogramot nyomon követő, Aggódó Tudósok Szövetsége elnevezésű szervezet egyik vezető szakembere, David Wright nyilatkozatban szögezte le, hogy normális röppályán repülve a rakéta 13 ezer kilométer távolságba juthatott volna el, ami több mint elegendő lenne az amerikai főváros, Washington eléréséhez, de "valójában az Egyesült Államok bármely szárazföldi pontjának eléréséhez is".

A provokációra válaszul Abe Sindzó japán miniszterelnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli összehívását követelte. A felhíváshoz az Egyesült Államok is csatlakozott.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tárcája által kiadott nyilatkozatban azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen további lépéseket a már meglévő ENSZ-szankciókon felül, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverprogramjának leállítására.

Tillerson kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kanada kezdeményezni fogja ENSZ-tagállamok, köztük Dél-Korea, Japán és más érintett országok találkozójának összehívását, hogy megvitassák, "miként tudna a nemzetközi közösség szembeszállni Észak-Koreának a nemzetközi békét fenyegető" lépéseivel.

A kanadai kormány egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője azt közölte (helyi idő szerint) kedden, hogy december végén, még a karácsonyi szünet előtt külügyminiszteri szintű tanácskozást tartanak Kanadában - legalább tucatnyi ország részvételével - az Észak-Koreával kapcsolatos válság megvitatására.

Az orosz törvényhozás egy vezető képviselője az éjjel úgy reagált az észak-koreai rakétakísérletre, hogy azt az Egyesült Államok és Dél-Korea provokálta ki nemrég tartott közös hadgyakorlataival. Az orosz média jelentései szerint Leonyid Szluckij, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor felelőtlennek nevezte Phenjan viselkedését is.

A Kim Dzsong Un vezette phenjani kommunista rezsim egy héttel azután hajtotta végre demonstratív lépését, hogy Washington újra feltette Észak-Koreát a terrorizmust támogató államok listájára, hogy ezzel növelje nyomását Phenjanra, rakéta- és atomfegyverprogramjának feladása érdekében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 11-én fogadott el újabb, a korábbiaknál szigorúbb szankciókat, először véve célba Észak-Korea olaj- és gázellátását, válaszul az ország szeptember elején végrehajtott hatodik, és minden eddiginél nagyobb hatóerejű nukleáris kísérleti robbantására.

Észak-Korea hatodik nukleáris robbantását szeptemberben hajtotta végre, míg az idén két ballisztikus rakétát bocsátott fel. Tartózkodott ugyanakkor további provokációktól azután, hogy szeptember 15-én indított közepes hatótávolságú rakétája elrepült Japán felett.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×