A dél-koreai és amerikai hatóságok az egyelőre azonosítatlan típusú ballisztikus rakéta röppályáját elemzik - tudatta a dél-koreai vezérkar.
A Phenjan közelében történt kilövést megerősítette az amerikai kormány is. A Pentagon később bejelentette: az interkontinentális ballisztikus rakétát Észak-Koreából indították, és az hozzávetőleg 1000 kilométert repülve csapódott a tengerbe. Hozzátette: sem az Egyesült Államokat, sem szövetségeseit nem fenyegette veszély.
Donald Trump visszafogottan reagált az újabb észak-koreai rakétaindításra, keddi sajtótájékoztatóján az amerikai elnök olyan helyzetnek nevezve a történteket, amelyet kezelni fognak. Azt mondta, ez mit sem változtat az Egyesült Államok Észak-Koreával kapcsolatos hozzáállásán. Egyéb megjegyzést a történtekhez nem fűzött, s azt sem pontosította, miként gondolja el a helyzet kezelését.
Szöul válaszképpen a feltételezett kilövésre "precíziós rakétacsapásokat" hajtott végre gyakorló célpontok ellen.
Japán, amely felett a legutóbbi észak-koreai rakéta átrepült, határozottan tiltakozott a kilövés miatt. A szigetország védelmi tárcája közölte, lehetséges, hogy a rakéta Japán kizárólagos gazdasági tengeri övezetében csapódott be a szárazföldtől 250 kilométerre, mintegy 50 percnyi repülési időt követően.
Az észak-koreai rakétaprogram folytatására adott válaszlépések fokozásában állapodott meg szerdán Donald Trump amerikai elnök és Abe Sindzó japán kormányfő, egyúttal nagyobb szerepvállalásra szólították fel Kínát - közölte egy japán kormányszóvivő.
Trump és Abe egyetértett abban, hogy erősíteni kell a két ország "észak-koreai fenyegetéssel szembeállított elrettentőképességét". A két vezető abban is egyetértett - mondta Nisimura Jaszutosi -, hogy "Kínának nagyobb szerepet kell játszania" Észak-Korea megfékezésében.
Egy másik sajtóértekezleten Szuga Josihide, a miniszterelnöki kabinet főtitkára azt mondta, hogy Japán szorosan együtt fog működni az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával az északi rakétakilövésre adandó válasz ügyében. Az amerikai elnök telefonon beszélt Mun Dzse In dél-koreai államfővel is, akivel úgy vélekedtek, hogy Észak-Korea "az egész világra nézve" fenyegetést jelent.
Az NHK japán közszolgálati televízió úgy értesült, hogy Phenjan három rakét is indított, ezek egyike csapódott a Japán-tengerbe az aomori prefektúra közelében.
Mun Dzse In dél-koreai államfő összehívta országa nemzetbiztonsági tanácsának rendkívüli ülését a történtek miatt. Szöul szerint a rakéta 4500 kilométeres magasságba emelkedett és a fellövés helytől 960 kilométerre csapódott a tengerbe.
Dél-Korea egyesítési minisztere, Cso Mjung Gjon éppen kedden közölte, hogy a jövő év kulcsfontosságú lesz Phenjan számára, mert a Kim-diktatúra megalapításának hetvenedik évfordulóját fogják ünnepelni. A politikus figyelmeztetett: Phenjan egy éven belül bejelentheti, hogy teljesítette atomprogramját, nukleáris arzenálja készen áll.
Szakértők szerint a szerda hajnali kísérletet Észak-Korea egy minden eddiginél nagyobb hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtotta végre, amely könnyen elérhetné akár az Egyesült Államok keleti partvidékét is.
Az észak-koreai fegyverprogramot nyomon követő, Aggódó Tudósok Szövetsége elnevezésű szervezet egyik vezető szakembere, David Wright nyilatkozatban szögezte le, hogy normális röppályán repülve a rakéta 13 ezer kilométer távolságba juthatott volna el, ami több mint elegendő lenne az amerikai főváros, Washington eléréséhez, de "valójában az Egyesült Államok bármely szárazföldi pontjának eléréséhez is".
A provokációra válaszul Abe Sindzó japán miniszterelnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli összehívását követelte. A felhíváshoz az Egyesült Államok is csatlakozott.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tárcája által kiadott nyilatkozatban azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen további lépéseket a már meglévő ENSZ-szankciókon felül, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverprogramjának leállítására.
Tillerson kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kanada kezdeményezni fogja ENSZ-tagállamok, köztük Dél-Korea, Japán és más érintett országok találkozójának összehívását, hogy megvitassák, "miként tudna a nemzetközi közösség szembeszállni Észak-Koreának a nemzetközi békét fenyegető" lépéseivel.
A kanadai kormány egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője azt közölte (helyi idő szerint) kedden, hogy december végén, még a karácsonyi szünet előtt külügyminiszteri szintű tanácskozást tartanak Kanadában - legalább tucatnyi ország részvételével - az Észak-Koreával kapcsolatos válság megvitatására.
Az orosz törvényhozás egy vezető képviselője az éjjel úgy reagált az észak-koreai rakétakísérletre, hogy azt az Egyesült Államok és Dél-Korea provokálta ki nemrég tartott közös hadgyakorlataival. Az orosz média jelentései szerint Leonyid Szluckij, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor felelőtlennek nevezte Phenjan viselkedését is.
A Kim Dzsong Un vezette phenjani kommunista rezsim egy héttel azután hajtotta végre demonstratív lépését, hogy Washington újra feltette Észak-Koreát a terrorizmust támogató államok listájára, hogy ezzel növelje nyomását Phenjanra, rakéta- és atomfegyverprogramjának feladása érdekében.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 11-én fogadott el újabb, a korábbiaknál szigorúbb szankciókat, először véve célba Észak-Korea olaj- és gázellátását, válaszul az ország szeptember elején végrehajtott hatodik, és minden eddiginél nagyobb hatóerejű nukleáris kísérleti robbantására.
Észak-Korea hatodik nukleáris robbantását szeptemberben hajtotta végre, míg az idén két ballisztikus rakétát bocsátott fel. Tartózkodott ugyanakkor további provokációktól azután, hogy szeptember 15-én indított közepes hatótávolságú rakétája elrepült Japán felett.