Christian Lindner a Der Spiegel című hírmagazinnak azt mondta, hogy a német lakosság lehetősége és készsége a menekültek befogadására nem korlátlan, ezért "politikai fordulatra" van szükség, amelynek jegyében az országban illegálisan tartózkodó emberek hazajuttatását és a menedékjoggal rendelkező emberek tartózkodásának időbeli korlátozását is napirendre kell venni a koalíciós egyeztetéseken.
Az Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer bajor kormányfő vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség, az FDP és a Zöldek tárgyalássorozatának csütörtöki fordulóján a menekültügy és a bevándorlás az egyik fő téma.
Az egyik leginkább vitatott ügy a családegyesítési jog szabályozása. A jogot 2016 elején szűkítették, a 2018 tavaszáig érvényes szabály alapján az oltalmazott státust szerző menedékkérők nem élhetnek a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítési jogukkal, hogy ne terhelődjön túl a menekültügyi rendszer.
A CDU/CSU szerint a korlátozást a határidő lejárta után is fenn kell tartani. Christian Lindner jelezte, hogy pártja támogathatja ezt a törekvést, mint mondta, Németország csak a "korlátozás és ellenőrzés rendszerének" felállítása után lehet "nyitottabb" a családegyesítés kérdésében. A Zöldek viszont elutasítják a családegyesítési jog szűkítését, mert szerintük akadályozza a menekültek beilleszkedését.
Azzal kapcsolatban, hogy a CDU/CSU szerint évente legfeljebb 200 ezer embert kellene befogadni a menekültügyi rendszer keretében, az FDP elnöke azt mondta, hogy a menekültbefogadási felső határnak a CSU által bevezetett fogalma "idétlen és üres", de érthető a törekvés a menekültek beáramlásának korlátozására. A liberálisok ezzel engedékenyebb álláspontot foglalnak el, mint a Zöldek. A baloldali irányultságú ökopárt teljes egészében elveti a CDU/CSU elképzelését az évi maximum 200 ezer fő befogadásáról, mert szerintük ez a menedékjog alkotmányellenes szűkítését jelentené.
Abban viszont mind a négy párt egyetért, hogy a gazdasági migrációt - az EU-n kívülről érkező munkavállalási célú bevándorlást - a menekültügytől függetlenül, külön törvényben kell szabályozni. A liberálisok vezetője a Der Spiegelnek nyilatkozva kiemelte, hogy gyorsan kell lépni az ügyben, ki kell használni azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a korábbinál kevésbé vonzó a képzett külföldi munkavállalóknak.
A pártok színei alapján (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) elnevezett Jamaica-koalíció megalakításának lehetőségéről kezdett tárgyalássorozat újabb forduló előtt a CSU igyekezett nyomást gyakorolni a Zöldekre, Alexander Dobrindt, a párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőinek vezetője azt mondta, hogy ha nem sikerül megállapodni a bevándorlás korlátozásáról, akkor "Jamaica egy sziget marad a Karib-tengeren, és semmiképpen sem lesz koalíció Berlinben".
A tervek szerint az egyeztetéseket november közepéig folytatják, 12 témát vesznek át, csütörtökön a menekültügy és bevándorlás kérdései mellet a klímavédelemről és az EU-politikáról tárgyaltak. Az egyeztetések célja annak megállapítása, hogy van-e elég közös pont a négy párt elképzeléseiben ahhoz, hogy elkezdjék a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
A csütörtöki forduló a menekültügyben és a klímavédelem témájában konkrét eredmények nélkül ért véget. A tárgyalódelegációk képviselőinek késő esti nyilatkozatai alapján a két témát a jövő héten ismét napirendre veszik. Peter Tauber, a CDU főtitkára kiemelte: egyes kérdésekről igen heves, érzelmektől fűtött vitát folytattak.
A Die Welt című lap a hírportálján résztvevők beszámolóira hivatkozva azt írta, hogy a menedékkérők beáramlásának korlátozásával kapcsolatban jottányit sem közeledett egymáshoz a CDU/CSU és a Zöldek álláspontja. A Zöldek határozottan elutasítják a CDU/CSU koncepcióját a korlátozásról, a jobbközép pártszövetség viszont nem volt hajlandó módosításokra. A Zöldek továbbá a családegyesítési jog kiterjesztését szorgalmazták, amit a CDU/CSU utasított el.