eur:
392.88
usd:
366.58
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Mégis lesz második forduló a szlovén elnökválasztáson

Mégis lesz második forduló a szlovéniai elnökválasztáson, mert a hivatalban lévő államfő a vasárnapi első fordulóban mégsem szerezte meg a szavazatok több mint felét, bár az urnazárást követően közzétett előrejelzések ezt valószínűsítették.

A szlovén választási bizottság által közzétett adatok szerint Borut Pahor a voksok 47,09 százalékát, legfőbb riválisa, a szintén függetlenként induló baloldali Marjan Sarec a szavazatok 24,95 százalékát szerezte meg 99 százalékos feldolgozottság mellett. Eszerint ők mérkőznek meg az elnökválasztás második fordulójában, amelyet november 12-én tartanak.

Pahor a hivatalos eredmények közzététele után tett első nyilatkozatában elismerte, hogy második fordulóra lesz szükség. "Készen álltunk erre az elejétől fogva" - mondta, majd hozzátette: biztos a győzelmében, de keményen kell dolgoznia.

A szlovén közszolgálati televízió (RTV) urnazáráskor közétett felmérése szerint úgy tűnt, hogy Pahor a voksok 56,2 százalékát, legesélyesebb ellenfele, a szintén függetlenként induló baloldali Marjan Sarec a szavazatok 22,5 százalékát szerezte meg. Így nem lett volna szükség második fordulóra.

Az említett két jelölt mellett Romana Tomc, a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) jelöltje 13,67 százalékot, míg Ljudmila Novak az ellenzéki Új Szlovénia (NSI) jelöltje 7,12 százalékot szerzett.

Maja Makovec Brencic oktatási miniszter, a Miro Cerar miniszterelnök vezette Modern Közép Párt (SMC) jelöltje a voksok mindössze 1,3 százalékát kapta. A parlamenten kívüli pártok közül Suzana Lara Krause a Szlovén Néppárt (SLS) színeiben, valamint Andrej Sisko az Egyesült Szlovén Mozgalom színeiben egyaránt 0,7 százalékon áll.

Független jelöltként Angelca Likovic nyugalmazott tanárnő, a konzervatív Családért és a Gyermekekért Egyesület jelöltje 0,5 százalékot és Boris Popovic koperi polgármester 1,82 százalékot szerezett.

Pahor végzettségét tekintve politológus. Több ciklusban volt parlamenti képviselő, majd 2000 és 2008 között európai parlamenti képviselőként dolgozott, 2008-tól 2012-ig pedig miniszterelnök volt. 2012-ben Danilo Türköt utasította maga mögé az elnökválasztás második fordulójában.

Sarec a karrierjét újságíróként kezdte, majd később komikusként szerzett hírnevet. 2010-ben hagyott fel ezzel a foglalkozással, miután saját regionális pártja, a Marjan Sarec Pártja (LMS) színeiben megválasztották polgármesternek.

A vasárnapi szavazáson 1,7 millió szlovén állampolgár adhatta le voksát, a teljes részvétel valamivel 43 százalék felett volt a választási bizottság honlapja szerint.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×