Ezt gondoljuk az Európai Unióról

InfoRádió
2017. október 18. 19:36
64 százalékra nőtt azon EU-állampolgárok aránya, akik szerint országuk profitált az uniós tagságból. Ez négy százalékpontos emelkedést jelent 2016-hoz képest – derül ki egy az Európai Parlament legújabb kutatásából.

A megkérdezettek 57 százaléka jó dolognak tartja az EU-tagságot - ez az arány közelít a válság előtti eredményekhez. 47 százalék gondolja úgy, hogy számít a szava az unióban; ez az eddigi legjobb eredmény a 2009-es európai választások óta – ezt állapította meg az idei Parlaméter közvélemény-kutatás, amely 28 tagállam 27 881 állampolgárának bevonásával készült.

A kutatás megerősíti, hogy az állampolgárok egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz. Ez a tendencia a 2016 óta készült felmérésekből is kivehető.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint a felmérés eredménye rendkívül pozitív és biztató.

„A kutatás rámutat arra, hogy az intézményeinkkel és munkánkkal szembeni bizalom folyamatosan nő és lassan magunk mögött hagyhatjuk az elmúlt évek válságát. Természetesen néhány területen a nézőpontok tagállamonként eltérnek. Ez ösztönöz minket arra, hogy ezekre a gondokra megoldást találjunk. Az emberek egyre inkább úgy tekintenek az EU-ra, mint meghatározó szereplőre, mely fontos szerepet játszik a közös kihívások megoldásában, valamint a terrorizmus, a munkanélküliség, a szegénység és kirekesztés, vagyis az általános fenyegetésekkel szembeni védelemben.”

Magyarországon az EU megítélése szintén kiemelten pozitív tendenciát mutat.

A megkérdezettek 56 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára. Ez nyolc százalékpontos emelkedés a márciusi eredményhez képest, és a legnagyobb emelkedés a többi tagállammal összevetve.

72 százalék szerint az ország profitál az EU-tagságból, mely 10 százalékpontos növekedés a 2016-os eredményekhez viszonyítva. A magyar megkérdezettek elsősorban a gazdasági előnyöknek tulajdonítanak fontosságot.

Arra a kérdésre, hogy miként profitál a válaszadó országa az EU-tagságból, a magyarok többsége az új munkalehetőségeket (51%) és az EU gazdasági növekedéshez való hozzájárulását (45%) említette. Ezek az értékek az EU-átlagnál jóval magasabbak.

A magyarok többsége (57%) azonban nem érzi úgy, hogy számít a szava, bár a márciusi felmérés eredményével (66%) összevetve e tekintetben is javuló tendencia figyelhető meg.

42 százalékos azon állampolgárok aránya, akikben semleges kép él az Európai Parlamentről. Ezzel szemben egyharmaduk számára ez a kép pozitív, ez nyolc százalékpontos emelkedés egy éven belül. Azok aránya, akikben negatív kép él a Parlamentről, hét százalékponttal csökkent, 21 százalékra. A magyarok 36 százaléka pozitív képet társít az EP-hez, mely szintén növekedés a 2016-os 25 százalékkal szemben. A többség (44%) ugyanakkor még mindig semlegesen viszonyul az intézményhez, ám ez az arány is 10 százalékponttal csökkent a tavalyi eredményhez képest.

A megkérdezettek több mint fele (55%) válaszolta azt, hogy érdeklődik a 2019-es európai választások iránt, ez az arány a magyar megkérdezettek körében is hasonló (54%). Emellett 47 százalékuk gondolja úgy, hogy az Európai Parlamentnek a jövőben fontosabb szerepet kéne játszania.

Az előző felmérés már rámutatott arra, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, az EU őket képviselve cselekszik az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken. Az EU lépéseinek elismerésére építve, az EU iránti érdeklődés továbbra is magas (57%), biztos növekedést mutatva az elmúlt időszakban.

Az európai állampolgárok emellett egyértelműen elvárják, hogy az EU megvédje őket bizonyos fenyegetésekkel szemben. Arra a kérdésre, hogy mely fenyegetésekkel szemben várják el az EU fellépését, az állampolgárok

  • a terrorizmust (58%),
  • a munkanélküliséget (43%),
  • a szegénységet és kirekesztést (42%)
  • és az ellenőrizetlen migrációt (35%) említették.

A magyar válaszadók többsége szintén e négy területet emelte ki.

Az állampolgárok számítanak az Európai Parlament munkájára abban, hogy fellépjen a szegénységgel és kirekesztéssel (41%), a terrorizmussal (41%), valamint a fiatalok munkanélküliségével (31%) szemben.