Szergej Lavrov szerint 2003-ban a Egyesült Államok "kizárólag" azért támadta meg Irakot, "mert százszázalékos információjuk volt arról, hogy nem maradt ott semmiféle tömegpusztító fegyver". Lavrov úgy vélekedett, hogy "Koreára az amerikaiak nem fognak csapást mérni, mert
nemcsak sejtik, hanem pontosan tudják, hogy vannak atombombái", és ezzel "gyakorlatilag mindenki egyetért".
Mint mondta, ha ezt az elemzési eredményt "nem fogják fel az Egyesült Államokban", akkor "ellenőrizetlen zuhanórepülésbe szakadtunk bele", ami sok tíz-, ha nem százezernyi ember szenvedését okozza majd a két Koreában, valamint a szomszédos Japánban, Oroszországban és Kínában.
Az ENSZ-közgyűlés ülésszakának eddigi munkáját értékelve elmondta, hogy Oroszország eddig egyetlen országtól sem kapott konkrét javaslatot arra a kezdeményezésére, hogy vezényeljenek kéksisakos békefenntartókat a Donyec-medencébe.
"Ha nem akarják ezt megvitatni, akkor mit tehetünk? Talán kényszerítsük őket?" - fogalmazott Lavrov.
Szíriáról szólva Lavrov kijelentette, hogy az Iszlám Állam és an-Nuszra Front terrorszervezetek legyőzése után kiderül majd, hogy vannak-e más, esetleg politikai céljai az Egyesült Államoknak az arab országban a terroristák megsemmisítésén kívül. Mint mondta, az amerikaiak, többek között Rex Tillerson külügyminiszter arról biztosította Moszkvát, hogy a terroristák likvidálása Washington egyetlen célja.
Az orosz-amerikai viszonyról nyilatkozva úgy vélekedett, nincs értelme lebeszélni az amerikai vezetést arról a hitéről, hogy Oroszország fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára.
"Ha azt mondják nekünk (az amerikaiak), hogy fogjunk hozzá valamihez, akkor mi hozzá is fogunk. (De) ha az mondják, hogy mi jelentjük a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államok számára, akkor miről beszéljünk velük? Hogyan tudnánk ennek az ellenkezőjéről meggyőzni ezeket az embereket?" - mondta.
Közölte, hogy az Egyesült Államokban kiüríttetett és átvizsgált, orosz tulajdonban lévő diplomáciai ingatlanok ügyében az orosz külügyminiszter ügyvédi irodákkal tárgyal és gyűjti a kereset összeállításához szükséges dokumentumokat.
Az Egyesült Államoknak az ENSZ reformjára vonatkozó javaslatáról nyilatkozva - az erről szóló amerikai nyilatkozatot Oroszország, Kína és Franciaország nem írta alá - Lavrov óvatosságra intett és hangsúlyozta, hogy annak nem szabad megzavarnia a világszervezet munkáját.
Szavai szerint régóta nem újdonság, hogy az ENSZ-en van "hájfelesleg", amit azzal magyarázott, hogy mindegyik tagország "abszolút indokolt módon" részese kíván lenni a világszervezet munkájának.
"Amikor le fogjuk vágni ezt a hájat, nem szabad megsértenünk a szervezet élő organizmusát" - mondta.
Kijelentette, hogy Oroszország, függetlenül attól, hogy nem írta alá a nyilatkozatot, üdvözli Donald Trump amerikai elnök kormányának az ENSZ-ben való érdekeltségét.
"Sokkal rosszabb lenne, ha figyelmen kívül hagynák az ENSZ-t" - mondta.
Elismerte, hogy az amerikai dokumentumba foglalt, az ENSZ hatékonyságának növelését célzó elvek többsége "nagyon nehezen vitatható" . Kifogásolta azonban, hogy Washington nem volt hajlandó ezeket előzetesen megvitatni.