Júliusban 5,08 millió külföldi utazott Törökországba, ez 46,4 százalékkal felülmúlja az előző év azonos hónapjában regisztrált, viszonylag alacsony bázist jelentő adatot.
A legnagyobb, több mint tizenhatszoros bővülést az orosz turisták száma mutatta: júliusban 835,5 ezer orosz látogatott Törökországba. A Törökországba látogató külföldi állampolgárok közül a legtöbb orosz volt, miután a két ország közötti vitás kérdéseket félretéve, korábban újraindultak a charterjáratok.
Az Ankara és Berlin közötti feszültségek ellenére júliusban a Törökországba látogató állampolgárok második legnagyobb csoportja német volt: csaknem 681 ezer német állampolgár utazott az év hetedik hónapjában Törökországba.
A németeket létszámban az Egyesült Királyságból (278 ezer), Grúziából (265 ezer), majd az Iránból (254 ezer) érkező turisták követték az év hetedik hónapjában.
A magyarok körében újból egyre kedveltebb Törökország.
Idén júliusban 14,7 ezer magyar választotta úti célként Törökországot,
míg egy évvel korábban csak 9,2 ezren. A növekedés tavalyhoz képest jelentős, csaknem 60 százalékos, ugyanakkor a Törökországba látogató magyarok száma 2015 júliusában még ennél is magasabb, 26,8 ezer volt.
A minisztérium jelentése arra is kitér, hogy az idén júliusban érkezett külföldiek 99,8 százaléka turista, tehát nem üzleti céllal, hanem kifejezetten nyaralni jött Törökországba. A legforgalmasabb belépési pontokat az antalyai repülőtér, az isztambuli repülőterek, illetve szárazföldön a kapikulei határátkelő képezi Edirne közelében. Ennél a három városnál lép az országba a külföldiek 73 százaléka.
2015 ősze óta először az idén áprilisban emelkedett a Törökországba látogató turisták száma a török statisztikai hivatal adatai szerint. Áprilisban 2,44 millió külföldi utazott Törökországba, ez 18,1 százalékkal múlta felül az előző év azonos hónapjában regisztráltakat, az emelkedés azóta folyamatos.
A török gazdaságban az idegenforgalom jelentős súllyal van jelen, évi mintegy 30 milliárd dollárral járul hozzá az ország GDP-jéhez.
A turizmus magára találásának oka valószínűleg az, hogy az utóbbi nyolc hónapban nem történt jelentősebb terrortámadás Törökországban.
Az utolsó nagy, civil áldozatokat követelő törökországi terrortámadás az idén január 1-jén történt, amikor szilveszter éjszaka egy külföldiek által is kedvelt isztambuli szórakozóhelyen egy Télapó-jelmezben érkező üzbég férfi tüzet nyitott a vendégekre és a helyet őrző rendőrökre. A 39 halálos áldozatot követelő merényletért az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget.
Tavaly a júliusi puccskísérlet és a politikai instabilitás hatására a harmadik negyedévben, 2009 óta először, 1,3 százalékkal zsugorodott a török gazdaság. 2016 egészében 2,9 százalékkal nőtt a török GDP.
Az idén az első negyedévben azonban a várt 4 százaléknál jelentősen erősebben, éves szinten 5 százalékkal bővült Törökország bruttó hazai terméke.
A Világbank 3,5 százalékos, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 3,4 százalékos gazdasági bővülést vár idén Törökországban. A török kormány előrejelzése optimistább: 4,4 százalékos idei éves GDP-bővüléssel számolnak.