eur:
393.09
usd:
367.14
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György

Lázadnak az európai városlakók

Sorban lázadnak fel Európa leglátogatottabb városainak lakói a tömegturizmus ellen. Az elmúlt hetekben Barcelona, Velence, a mallorcai Las Palmas, a dubrovniki óváros, a budapesti bulinegyed és a skóciai Skye szigete is azzal került be a hírekbe, hogy az ott élők tüntetésekkel, fórumokkal, létszámstoppal, jogszabályokkal, bírságokkal, sőt adókkal próbálják megfékezni az emberáradatot, ami ugyan jelentős bevételt hoz a számukra, de közben élhetetlenné teszi az otthonukat.

Velence: úszó Disneyland

Az észak-olaszországi Velencében 55 ezren laknak és harmincmilliós tömeget kell elviselniük, ami még akkor is sok, ha harmincezren belőlük élnek. Bár ez utóbbi sem teljesen igaz. A turisták közül ugyanis nagyon sokan - főleg az óriási utasszállító hajókkal érkezők - csak néhány óráig, legfeljebb egy-két napig maradnak, nem vesznek ki szállást - pedig a városban több mint 3700 hotel és panzió van -, egymást taposva végigrohannak a látnivalókon, alig fogyasztanak valamit, összemocskolják és megrongálják a műemlékeket, és szeméthegyeket hátrahagyva távoznak.

Lázadnak az európai városlakók

Közben pedig Velencében lassan

semmi sincs, ami a mindennapi élethez kell, csak műemlék, szálloda, étterem és szuvenírbolt,

ráadásul minden háromszor annyiba kerül, mint a parton - panaszolják a helyiek. A helyzet az Unesco szerint is tarthatatlan. A kulturális örökség védelmére hivatott világszervezet tavaly tavasszal két évet adott a városnak a megoldásra. Az önkormányzat ki is dolgozott egy harmincpontos tervet, aminek része egy 12 nyelvre lefordított viselkedési kódex, de a kereskedők lobbija egyelőre mindennél erősebb, aminek köszönhetően Velencét ma már úszó Disneylandnek nevezik a keserű kritikusok.

Turizmus: zsúfolttá és drágává tesz

A mallorcai Pau Pico, az Arran Jovent nevű katalán nacionalista ifjúsági mozgalom tagja szintén a tömegturizmus ellen demonstrál. "Nemcsak a környezetünkben okozott kár miatt tiltakozunk, hanem a munkásosztály kizsákmányolása és a szállodaipar zsarnoksága ellen is. Akcióink nem erőszakosak, molinókat teszünk ki, konfettit szórunk. Több ilyen megmozdulásra számíthatnak ezen a nyáron” – ígéri az aktivista, letagadva, hogy társai szállodákat és turistabuszokat rongálnak meg, illetve zaklatják az éttermek teraszán üldögélő vendégeket.

Lázadnak az európai városlakók

Mallorcán egyébként 800 ezren élnek és évente 10 millió turistát fogadnak. Egész Spanyolországban, de legalábbis Katalóniában is nagyon súlyos a helyzet. Csak az elmúlt hat hónapban 5,4 millióan utaztak oda. A barcelonai önkormányzat júniusban közzétett közvélemény-kutatásából kiderül: az ott élők 12 százaléka szerint a város legfőbb problémája az, amiből él: turizmus, mert élhetetlenül zsúfolttá és megfizethetetlenül drágává tette.

A határok leomlása, valamint az olcsó jegyeket kínáló fapados légitársaságok, az Airbnb és az internetes utazásszervezés megjelenése óta ugyanezzel a problémával küzd jóformán az összes európai nagyváros.

Létszámstop

Milánóban és Rómában például évente hétmillió turista fordul meg. Ha ez így megy tovább, akkor az olasz kulturális miniszter szerint előbb-utóbb le kell zárniuk a pusztuló műemlékeket, belépődíjat kell szedniük a városok határában és korlátozniuk kell a beengedett idegenek számát.

Ezt a horvátországi Dubrovnikban már megtették: nyolcezer fős létszámstopot vezettek be az óvárosban. Erre készülnek a Krka-vízesésnél és a Plitvicei-tavaknál is, más horvát üdülőhelyeken pedig súlyos pénzbírságokkal

próbálják megnevelni az ordenáré módon viselkedő turistákat.

"Elsiófokosodik" a bulinegyed

Lázadnak az európai városlakók

Budapest bulinegyedében is eszkalálódik a helyzet: a lakók éjszaka nem tudnak aludni, mert az utcán egész éjjel angol legénybúcsúsok és más külföldiek ordítoznak részegen, de elköltözni sem tudnak, mert ilyen környéken senki sem akar lakást venni. Az önkormányzatok itt is csendrendelettel próbálkoznak, illetve betiltották a beerbike-okat, de a szórakozóhelyek is sokféle módszerrel kísérleteznek, hogy fenntartsák a rendet. Már az is nagy eredmény, hogy elkezdődött a párbeszéd erről a problémáról - mondta az InfoRádióban Böcskei Balázs politológus, az ELTE oktatója.

„Több típusú romkocsma vannak, még megvannak a kulturális értékekre fókuszáló, azokat előtérbe helyezőek is, de elindult egy konzumskanzen-világ a belső-Erzsébetvárosban,

néha siófoki Beach House-on érezzük magunkat,

elsiófokosodik a bulinegyed. Úgy tűnik, hogy a város immunrendszerének megerősítésére lakossági igény van.”

A tömegturizmus a látszat ellenére nem csak a nagyvárosokban okoz gondot. A skóciai Skye szigetén hozzávetőleg tízezren élnek, és bár örülnek, hogy a festői szépségű vidékre mások is kíváncsiak, de már azt fontolgatják, hogy turistaadót vezetnek be, mert minden évben 60 ezer látogatót kell fogadniuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×