A stuttgarti közigazgatási bíróság múlt heti döntése, amellyel a légszennyezés megakadályozása érdekében, közvetve a dízel meghajtású gépkocsik forgalmazásának betiltását ajánlotta, különös pikantériát kölcsönöz a szerdán összeülő úgynevezett dízel-csúcsértekezletnek.
Köztudott, hogy az autógyártás a német ipar egyik súlypontja, következésképpen óriási csapást jelentene az ágazatra, ha tényleg fontolóra vennék a dízelmotorok betiltását. Egyesek szerint erre talán már nem is lesz szükség, mert tavaly óta lendületesen csökken a dízel-meghajtású személygépkocsik eladása.
A 2015 szeptemberében kirobbant dízel-botrány óta a német autógyárak ugyan igyekeznek megmenteni hírnevüket, de az eddig hozott intézkedések – noha óriási költséget emésztenek fel – távolról sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A jelek szerint a berlini kormány most megelégelte a tüneti kezelést és a hét közepére Berlinbe rendelte az öt autógyár vezetőit. Alexander Dobrindt közlekedésügyi miniszter a meghívóban a gépkocsigyárakat arra szólította fel, hogy
végre vegyék már komolyan a felelősségüket, javítsák ki az elkövetett hibákat és állítsák vissza a bizalmat.
Hozzátette, hogy az emissziós adatok meghamisítása miatt kirobbant botrányt, a jelek szerint tovább súlyosbítja az a vád, amely a kartell-törvények megsértésének gyanújából fakad. Mindez nehezen helyreállítható csapást mér a német autók korábbi jó hírére.
Dobrindt úgy vélte, hogy az elmúlt két évben forgalomba hozott dízel-meghajtású kocsik kipufogógázának összetételét
egy teljesen új szoftverberendezéssel már hozzá lehetne igazítani az uniós szabályokhoz.
Barbara Hedrick környezetvédelmi miniszter azonban még harciasabb hangnemet ütött meg, és jelezte, hogy a szerdára tervezett dízel-csúcs tetemre hívás lesz, mert nem fog megelégedni a Volkswagen, az Audi, a Porsche, a BMW és a Daimler vezetőinek fogadkozásával, hanem konkrét tervekről akar hallani, amelyek kiterjednek
nemcsak a dízelkocsik szoftverének, hanem a jóval nagyobb költséggel járó hardverének ingyenes átalakítására is.