eur:
392.88
usd:
366.58
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Kvótaügy: újabb üzenet az EU-nak

Az európai uniós menekültelosztási mechanizmus nem tartalmaz garanciákat a tagállamok biztonságára - érvel a lengyel kormány abban a levélben, mellyel csütörtökön válaszolt az Európai Bizottságnak (EB) a menekültelosztási kvóta teljesítésével összefüggő kifogásaira.

Az EB június közepén kötelezettségszegési eljárást indított el Lengyelország, Magyarország és Csehország ellen, amiért nem teljesítik a 2015 őszén kiszabott egyszeri menekültátirányítási kvótát.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben a lengyel belügyi tárca a csütörtökön Brüsszelbe továbbított levelet ismerteti, kiemelve, hogy Varsó a kötelezettségszegési eljárás lezárását kéri.

A lengyel illetékesek leszögezik: Varsó nem utasítja el az EU-tagállamok közötti szolidaritás elvét, valamint a humanitárius segítségnyújtás szükségességét sem.

Lengyelország ugyanakkor "határozottan ellenzi a javasolt kötelező és automatikus menekültelosztási mechanizmust", mivel az ilyen lépések nem hatékonyak, és a migránsok újabb hullámait biztatják arra, hogy Európába induljanak - áll a közleményben.

Rámutatnak: az uniós alapszerződések értelmében a nemzetbiztonság a tagállamok hatáskörébe tartozik, a menekültelosztási mechanizmus végrehajtási módja viszont "nem teszi lehetővé, hogy Lengyelország eleget tegyen a nemzeti biztonságra vonatkozó kötelességének".

Kiemelik azt is, hogy Lengyelország tett erőfeszítéseket az egyszeri kvóta teljesítésére, de kiderült, hogy az Olaszország és Görögország által a mechanizmus keretében alkalmazott biztonsági és személyazonosítási eljárások ezt lehetetlenné teszik.

A közleményben emlékeztettek arra is, hogy folyamatban van a Magyarország és Szlovákia által az Európai Bíróságon 2015-ben elindított kvótaper, melybe Budapest és Pozsony álláspontját támogatva Lengyelország is beavatkozott.

Csütörtök délután, az Európai Bizottságnak címzett válaszlevél aláírása után Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter sajtóértekezletet tartott, amelyen a levél fő témájaként a biztonságpolitikát emelte ki. "A biztonság nemzeti, nem pedig közösségi kérdés" - húzta alá, hozzáfűzve: semmilyen olyan döntést nem hajlandó hozni, mely a lengyelek biztonságát veszélyeztetné.

Rámutatott arra, hogy a 2015-ben meghatározott, 160 ezer menekült áthelyezését feltételező kvótát más uniós tagállamok sem teljesítik, eddig ennek csupán 14 százalékát irányították át.

Blaszczak érvelt azzal is, hogy nem lehet megkülönböztetni a menekülteket és az "egyszerű bevándorlókat", a migránsok életkora, identitása és származása megállapíthatatlan. "Nagyon komolyan arra gyanakszunk, hogy sok +menekült+ valójában gazdasági bevándorló" - szögezte le a lengyel belügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×