A Katar körüli feszültséget felhasználva igyekszik Törökország megerősíteni közel-keleti helyzetét és befolyását, illetve így tesz most Oroszország is – mondta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A Közel-Kelet szakértő hozzátette, a konfliktusban központi helyet foglal el Irán, illetve a perzsa állam megítélése.
„Most egy másik változásnak is tanúi vagyunk; az Arab Tavasz eseményeinek kezdetén azt lehetett mondani, hogy az arab országokban zajló folyamatokban nem arab országok játsszák a főszerepet, hanem Törökország, Izrael és Irán. Szaúd-Arábia - a másik olyan szunnita ország, ami az arab világon belül meghatározó szerephez próbál jutni – látta most elérkezettnek az időt, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa. Amióta Szaúd-Arábiában az új király van hatalmon, élesebben fordult Irán ellen, egyértelműen ellenséges országnak minősíti.”
Rostoványi Zsolt a helyzetet magyarázva azt mondta, a közismert szunnita-síita törésvonal mellett vannak más törésvonalat is a térségben, így lehetséges, hogy a szunnita Szaúd-Arábia a síita Iránnal jó viszonyt ápoló szunnita Katar ellen foglal állást.
„Politikai érdekek nagyon gyakran felülírják a vallásiakat.
A Muszlim Testvérek Szervezete egy szunnita szervezet, mégis szemben áll vele a szunnita Szaúd-Arábia. Szunnita szervezet a legnagyobb és leghatékonyabb terrorszervezet az Iszlám Állam is. A szunniták és a síiták közötti törésvonalakat politikai, gazdasági érdekek felülírhatják és egy blokkba sorolhatnak szunnita és síita országokat vagy szervezeteket.”
Az Öböl-menti országok egyik követelése, hogy Katar szüntesse meg a kapcsolatait a szintén szunnita Hamasszal, amely nem mellesleg a síita Irán támogatását is élvezi – mondta Rostoványi Zsolt Közel-Kelet szakértő.
Tovább bonyolítaná a jelenleg is igen szövevényes közel-keleti helyzetet, ha nem oldódna meg hamar a Katar és az Öböl-menti országok közötti konfliktus - mondta Rostoványi Zsolt. A Közel-Kelet szakértő szerint
az Egyesült Államoknak sem érdeke a helyzet eszkalálódása.
A Katar és az Öböl-menti államok közötti feszültség kezelésében az Egyesült Államoknak kulcsszerepe lehet - mondta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A Közel-Kelet szakértő emlékeztetett, Katarban működik a térség legnagyobb amerikai katonai támaszpontja, ahol több mint tízezer katona állomásozik.
„Az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy ez a helyzet fennmaradjon, Katar még jobban izolálódjon, mert Szaúd-Arábia és Katar is szövetségese, Irán viszont nem. Ha Katart Irán irányába löknék el, az a jelenleg hangoztatott amerikai érdekekkel alapvetően ellentétes lenne.”
Az sem jó megoldás, ha Iránt egyértelműen az ellenség szerepében jelenítik meg, hiszen Roháni nemrég újraválasztott elnök egy reformer.
„A pozícióit rendkívüli módon gyengítheti, ha az Egyesült Államok vagy Közel-Kelet nagy része ellenségnek állítja be. Iránban a keményvonalasok és a reformerők között állandó belső viaskodás folyik, minden reformer iráni vezetést elszigetelő külső lépés gyengíti az otthoni pozícióit és erősíti a konzervatívokét.”
Szaúd-Arábia egyik célja a mostani konfliktussal egyértelműen az, hogy Iránt elszigetelje. Ha a viszály nem oldódik meg mihamarabb, a helyzet eszkalálódhat – mondta Rostoványi Zsolt.
„Ennek nagyon komoly politikai, de bizonyos szempontból akár gazdasági veszélyei lehetnek.
Fönnáll az a veszély, hogy Katar teljesen elszigetelődik az öbölbeli országoktól és erőteljesen Irán felé tolódik, aminek újabb törésvonal lenne az eredménye, ami tovább bonyolítaná az amúgy is összetett közel-kelet helyzetet.”
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint ennek is betudható, hogy az Egyesült Államok hamar finomított az első, kifejezetten Szaúd-Arábia mellett állást foglaló nyilatkozatain.