Nicole Englander szerint a fogva tartottak azután jelentették be, hogy abbahagyják az éhségsztrájkot, miután Izrael megegyezett a Palesztin Hatósággal és a vöröskereszttel a havonkénti két rokonlátogatás engedélyezésében (eddig csak egyet tettek lehetővé). A fogva tartási körülmények javításáról is egyetértés született, de erről részleteket nem közöltek.
Mintegy ezerkétszáz, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin április 17-én kezdett éhségsztrájkot, és 834-en szombatig, az iszlám böjti időszak, a ramadán első napjáig kitartottak, nem vettek magukhoz ételt. A Háárec című újság korábban azt írta: azért április 17-ére tűzték ki az éhségsztrájk kezdetét, mert szerették volna befejezni a ramadán kezdete előtt. A táplálkozást csak napnyugta után engedélyező böjti időszak idején ugyanis vallási szempontból gondot okozna az éhségsztrájk is.
Ez volt az egyik leghosszabb és legtömegesebb éhségsztrájk az izraeli börtönökben azóta, hogy 1967-ben Izrael megszállta a palesztinok lakta Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet.
A tiltakozást a Ciszjordániát kormányzó, a mérsékelt Fatah párthoz tartozó, terrortevékenységért ötszörös életfogytiglanra és még negyven évre elítéltítélt Marván Bargúti indította, majd csatlakoztak hozzá a rivális szervezethez, a radikális iszlamista, a Gázai övezetet uraló Hamászhoz tartozó rabok is.
Bargútit - annak ellenére, hogy börtönben van - sokan Mahmúd Abbász palesztin elnök lehetséges utódjaként tartják számon. Izraeli kormányilletékesek szerint a börtönsztrájk valójában a Bargúti és Abbász közötti hatalmi harcról szól, és Bargúti erkölcstelenül kihasználja börtöntársait arra, hogy erősítse a Fatahon belüli befolyását.
Az izraeli börtönökben 6300 palesztin foglyot - köztük ötvenhét nőt és háromszáz kiskorút - őriznek, a rabok fele a Fatah párthoz tartozik. Az utóbbi másfél évben jelentősen megnőtt a számuk a főként késeléses és gázolásos terrorhullám miatt. A rabok közül mintegy ötszázan jogerős ítélet nélküli, úgynevezett adminisztratív fogságban vannak, akik ellen az izraeli hatóságok állítása szerint azért nem indítanak jogi eljárást, mert a per során kiderülne az ellenük szóló vádakat bizonyító palesztinok személyazonossága, vagyis lelepleződnének az izraeli informátorok.
A foglyok összeállították követeléseik listáját: a bírósági ítélet nélküli fogva tartás és a magánzárkák felszámolását, korábban visszavont jogok visszaadását, valamint minden börtönszárnyban nyilvános telefonkészülék elhelyezését, gyakoribb családi látogatásokat és közös családi fényképezés engedélyezését kérték.
A palesztin biztonsági foglyok családtagjai számára a Palesztin Hatóság minden hónapban fizetést biztosít, amely a rájuk mért büntetés nagyságával növekszik, valamint szabadulásukkor is helyi viszonylatban jelentős pénzösszeget vehetnek át.