Észak-Koreának jelenleg is Kína az első számú külkereskedelmi partnere, ugyanakkor az erődemonstrációk Kína számára is egyre kellemetlenebbek – mondta Csoma Mózes.
„Az az erődemonstrációk jelentette ámokfutás, amit a phenjani rezsim az elmúlt tíz évben végrehajtott, Kína számára is egyre kellemetlenebb.
A nukleáris próbarobbantások, amelyeket Észak-Korea végrehajtott, elég közel vannak a kínai, mandzsúriai határvidékhez, a rezgéshullámok átjutottak a kínai területre és kárt is okoztak. Alapvetően aggasztó az Kína számára, hogy az észak-koreai rezsim időről időre erődemonstrációkat hajt végre.”
Érdekek ördögi köre
Az ELTE tanszékvezetője azt is kiemelte: az érdekviszonyok a térségben rendkívül összetettek.
„Ördögi körhöz hasonlító események zajlanak: az észak-koreaiak azért hajtják végre ezeket az erődemonstrációkat, hogy elrettentsék az Egyesült Államokat egy esetleges beavatkozástól, illetve kizsarolják a tárgyalókészségét. Az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva telepíti Dél-Koreába a rakétavédelmi rendszerét és tartja fent a távol-keleti térségben a bázisait, közben pedig Kínától várná azt, hogy nyomást gyakoroljon Észak-Koreára. Mindeközben Kínának roppant kellemetlen, hogy az Egyesült Államok fenntartja a bázisait. Bonyolult kapcsolatrendszerről van szó, amiben néha egymással ellentétes érdekek is megjelennek.
Kína érdekelt lenne Észak-Korea lenyugtatásában.”
Csoma Mózes szerint csak gazdasági eszközök jöhetnek szóba Észak-Korea megfékezésében, katonai lépés nem merülhet fel, ha ugyanis a felek bizonyos határokat átlépnek, az háborúhoz vezethet.