A lépés illeszkedik azoknak az intézkedéseknek a sorába, amelyek az ankarai kormány bírálói szerint a világhálón zajló szabad véleménynyilvánítás felszámolására irányulnak.
"A felhasználók szombat reggel 8 órakor tapasztalták, hogy megszakadt a Wikipédia oldalainak elérhetősége, bármely nyelven is próbálkozzanak" - tette közzé honlapján a weboldalak törökországi elérhetőségét figyelő Turkey Blokcs elnevezésű csoport.
Confirmed: All editions of the #Wikipedia online encyclopedia blocked in #Turkey as of 8:00AM local timehttps://t.co/ybFolRmsOs pic.twitter.com/hI9tn4bHe5
— Turkey Blocks (@TurkeyBlocks) April 29, 2017
A CNNTurk hírtévé szerint a felhasználók egy részének gépén az az üzenet jelent meg, hogy a wikipedia.org weblapra vonatkozó adminisztrációs intézkedést "technikai elemzések és jogi megfontolások alapján" hozta meg a török Informatikai és Kommunikáció-technológiai Hatóság.
A Turkey Blocks hozzátette, hogy bírósági döntés várhatóan utólag, néhány napon belül születik meg a lépésről - tudósított az MTI.
A Törökországi Információs és Kommunikációs Hivatal nem adott világos magyarázatot a lépésre. A török média felidézi, hogy mára a mindennapok részévé vált, hogy egyes – különösen a kormányt kritizáló – oldalak nem érhetők el - írta a BBC.
Az állami cenzúra a YouTube, illetve a közösségi oldalak, köztük a Twitter és a Facebook esetében is működik, a közösségi oldalakat is blokkolták. A BBC-nek szakértők felidézték: a Twitter esetében a tartalom eltávolítására irányuló kéréseknek több mint a fele Törökországból érkezik. A hatóságok képesek egyes Twitter-fiókokat is blokkolni.
A tavaly júliusi puccskísérlet óta újságírók tucatjait vetették börtönbe és tucatnyi sajtóorgánumot záratott be a hatalom. A török hatóságok már olyan lépéseket is kidolgoztak, amelyek révén blokkolni tudják a cenzúra és a hatósági megfigyelés elkerülésére alkalmas virtuális magánhálózatokat (Virtual Private Network - VPNs) is.
Egy Twitter-felhaszáló megjegyezte, hogy a török szavazás Wikipédia-oldalán van egy rész, amelyben kiemelik: a kormány a nemleges szavazásra bíztató kampányt letartóztatásokkal, a média kontrolljával és politikai nyomásgyakorlással" akadályozta.
Hosszú rendkívüli állapot
Törökországban a tavaly júliusi puccskísérlet óta rendkívüli állapot van érvényben, és az elnöki jogkörök széles körű kibővítéséről szóló április 16-i népszavazást is az ennek korlátozó intézkedései közepette tartották meg.
A referendum után két nappal az ankarai kormány újabb három hónapra, július 19-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet erőteljesen bírálta a lépést - írta az MTI.
A rendkívüli állapot újabb, immár harmadik meghosszabbítása "további veszélynek teszi ki az emberi jogokat és jogállamiságot, amelyek már így is komoly károkat szenvedtek..." - hangsúlyozták a jogvédők, hozzátéve, hogy a török kormánynak és Recep Tayyip Erdogan elnöknek meg kellene állítaniuk "a politikai üldöztetés hullámát", amelyet az államfői jogkörök kiszélesítéséről tartott vasárnapi referendumot megelőzően váltottak ki.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!