Török sajtójelentések szerint az igen szavazatok aránya 51,34 százalék a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett. A részvételi arány 86 százalék volt.
Erdogan elnök isztambuli beszédében hangsúlyozta, hogy a török választók történelmi döntést hoztak a referendumon, az alkotmánymódosításokat a török történelem legfontosabb reformjának nevezte. "Törökország, történelmében első alkalommal, a parlament és a nép akaratából hozott döntést egy ilyen fontos változásról" - mondta.
Hozzátette: a voksolás eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania, különösen Törökország szövetségeseinek.
Közlése szerint a külföldön leadott szavazatok nagy szerepet játszottak az "igen" táborának sikerében. Hozzátette azt is, hogy az alkotmánymódosítások támogatása erősödött a délkeleti országrészben. A török államfő, békülékeny hangnemet megütve, köszönetet mondott a választóknak, és azt mondta, hogy minden egyes leadott szavazat számít.
Kijelentette, hogy a vasárnap megszavazott alkotmánymódosítások nem mindegyike lép azonnal érvénybe, egyes reformok csak 2019 novemberében lépnek hatályba. Elmondta, hogy
a halálbüntetés visszaállításának ügyét azonnal meg fogja vitatni az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges, a kérdést népszavazásra bocsátják.
Az igenek táborának győzelmét ünnepelte Binali Yildirim török miniszterelnök is a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházának erkélyéről tartott beszédében, a párt híveinek ezrei előtt. A kormányfő úgy fogalmazott: "a nem hivatalos eredmények szerint a népszavazás az igenek többségével ért véget. Mindenki biztos lehet benne, hogy ezt az eredményt népünk békéje céljából a legjobb módon használjuk majd fel. Ennek a választásnak nincs vesztese, egész Törökország nyert vele. Büszkék vagyunk rá, hogy a nemzet egy nézetet vall velünk" - tette hozzá.
"Az utolsó szó a népet illeti, és a nép igent mondott" - fogalmazott, azt hangoztatva, hogy Törökország új fejezetet nyit demokratikus történelmében.
A népszavazási kampányban Erdogant támogató nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) elnöke, Devlet Bahceli fontos sikernek nevezte a referendumot, amelyen a választók letették voksukat az elnöki rendszer bevezetése mellett. A pártelnök felszólította az elnöki rendszer ellenzőit, hogy tartsák tiszteletben a referendum eredményét.
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) bejelentette, hogy
az eredmény hivatalos kihirdetése után kérvényezni fogják a leadott szavazatok 37 százalékának újraszámlálását, mert "törvénytelenségeket" tapasztaltak
a referendum során. A párt a Twitteren közölte: adataik szerint a szavazatokat manipulálták, ami 3-4 százalékpontos különbséget jelenthet.
A CHP jelezte: súlyos legitimitási problémát vet fel, hogy a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) néhány órával az urnák lezárása előtt úgy döntött, hogy azokat a szavazólapokat is érvényesnek fogadja el, amelyeket előzőleg nem pecsételtek le a testület tisztségviselői. Bülent Tezcan, a CHP elnökhelyettese újságíróknak azt mondta: a Legfelsőbb Választási Tanács ezzel csalást tett lehetővé a népszavazáson.
A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amely szintén a kezdetektől bírálta az elnöki rendszer bevezetésének ötletét, a Twitteren jelezte, hogy ugyancsak kifogást készül emelni.
A tiltakozás hagyományos török formáját választva, az ablakon kihajolva konyhaedények ütögetésével tiltakoztak helyi lakosok Isztambul több kerületében vasárnap este a népszavazás eredménye ellen. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint Isztambul legalább négy kerületében volt ilyen tiltakozás. Közösségi portálokon megjelent videofelvételek tanúsága szerint a város egyes részein kis csoportokban tiltakozók gyülekeztek.
A török referendumon megfigyelőként volt jelen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 40 fős, illetve az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 23 fős delegációja. Mindkét szervezet hétfőn Ankarában teszi közzé hivatalosan a tapasztalatait.
Az első hírek szerint azonban több kellemetlenség is érte a megfigyelőket.
Andrej Hunko, az Európa Tanács delegációjának egyik tagja a dpa hírügynökségnek telefonon elmondta, hogy Diyarbakirban a hatóságok két órát várakoztatták őket, mire bemehettek a szavazóhelyiségekbe. Mardin városban pedig az urnazárás után a nemzetközi megfigyelők nem lehettek jelen a szavazatok számlálásának kezdetén.
Az IHD török emberi jogi egyesület gyorsjelentésében jelezte, hogy országszerte több szabálytalanságokat tapasztaltak a népszavazás során. Agri, Erzurum és Adiyaman tartományokban például a választóknak nem biztosították a titkos szavazás feltételeit, öt másik tartományban az ország keleti és délkeleti részén pedig nem engedték be a szavazóhelyiségekbe az IHD által delegált megfigyelőket.
Az elnöki rendszer bevezetéséről döntő referendumon belföldön 55,3 millió, külföldön nem egészen 3 millió választásra jogosult török állampolgár adhatta le voksát. A 18 pontból álló alkotmánymódosítás révén
Törökországban így megszűnhet a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség,
és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállhatnak át.