eur:
393.61
usd:
367.99
bux:
66262.24
2024. április 25. csütörtök Márk

Idlíb és Aleppó tartománybeli célpontokat bombáztak orosz és szíriai gépek

Idlíb és Aleppó tartománybeli célpontokat bombázott az orosz és szíriai légierő szombaton, két nappal azután, hogy Idlíbbe evakuálták a lázadókat és a civileket korábbi, kelet-aleppói területeikről, és ezzel Aleppó városa teljesen a kormány ellenőrzése alá került - közölték fegyveres felkelők és helyi lakosok.

Beszámolók szerint légicsapásokat mértek Idlíb tartomány főbb városaira, Binnisre, Szarakebre és Dzsiszr-esz-Sugúrra, a légitámadásoknak több áldozata van, köztük civilek.

Idlíb tartomány felkelők uralta területeit Oroszország hónapok óta bombázza, az Aleppó visszafoglalását célzó műveletek utolsó napjaiban is lankadatlanul hullottak az orosz bombák a főként a Dzsais al-Fatah szíriai iszlamista koalíció felügyelete alá tartozó tartományban.

Szíriai és orosz gépek szombaton már második napja támadtak Aleppótól délre és nyugatra fekvő, felkelőkézen lévő településeket. Az észak-szíriai várostól mindössze 14 kilométerre lévő Khan al-Aszal településen beszámolók szerint - nemzetközileg betiltott - kazettás (fürtös) bombák pusztítottak.

Felkelők közölték: szombaton visszavertek egy, iráni milíciák támogatásával végrehajtott támadást az Aleppó nyugati határán fekvő, már lázadók ellenőrizte er-Rasidin nevű területen.

Az idlíbi célpontok fokozott bombázása nem meglepő, a szíriai hadsereg és maga Bassár el-Aszad szíriai elnök is utalt korábban arra, hogy Aleppó bevétele után az azonos nevű tartomány megtisztítására, valamint a szomszédos Idlíb visszafoglalására összpontosítanak majd. Egy damaszkuszi biztonsági illetékes már 2015 decemberében jelezte, hogy a szíriai hadsereg és a rendszert támogató orosz erők egy Idlíb elleni offenzíva céljából hadgyakorlatot tartanak.

Az elmúlt hónapokban tízezrek özönlöttek Idlíb tartományba, miután elmenekültek több, egykor lázadó ellenőrzés alatt álló, Damaszkuszhoz közeli településről, amelyeket a rezsim úgynevezett "megbékélési" megállapodások révén szerzett vissza. Ezek értelmében a lázadóknak és híveiknek választaniuk kellett: vagy belépnek a hadseregbe, vagy távoznak a tartományba. Az Aleppóból evakuált fegyvereseket és civileket is ide szállították.

"A rezsim össze akarja gyűjteni a forradalmárokat és az ellenzékieket, hogy egyszerre csapjon le rájuk" - mondta korábban a 49 éves Nászir Alus, Binnis településről származó háztulajdonos.

Az AFP francia hírügynökség korábban úgy írta le Idlíbet, mint a szíriai rendszer következő katonai célpontját, hogy valóságos "szabadtéri börtöne" az egykor az ellenzéki csapatok kezén lévő településekről száműzöttek tízezrei számára.

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×