„A bőgőmasina identitás országa". Így nevezi Magyarországot a Charlie Hebdo, amely a kvótanépszavazással és a menekültkérdésben vallott magyar állásponttal foglalkozik legutóbbi számában.
Az egyik, a határon drótkerítés mellett táborozó menekülteket megjelenítő karikatúra felcímében azt írják: "ha fasiszta, minden karrier nyitva áll Ön előtt". A rajzokon megjelenik többek között Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki egyebek közt arról beszél, Magyarország ugyan beenged mindenkit, aki menedékjogot kaphat, de az évtizedekkel ezelőtti menekültpolitika elavult, ezért ma már egyértelmű, hogy minden menedékkérő gazdasági bevándorló.
A képregényben több interjút is közölnek magyar közéleti szereplőkkel, értelmiségiekkel. Tamás Gáspár Miklós hózentrógeres, gatyamadzagos cigiző figuraként Trianont, mint a jobboldal alapító mítoszát említi, ami a gyűlölet szimbóluma is, és okod ad arra, hogy utáljuk északot, keletet, délt, nyugatot, az Egyesült Államokat, az EU-t, az ortodoxokat, a migránsokat és még az oroszokat is.
A képregényben mások mellett Lugosi Győző történész, Pápai Gábor karikaturista, valamint a Kétfarkú Kutya Párt két aktivistája is megszólal, véleményt mond a magyar politikáról.
A Charlie Hebdo akkor lett Európa-szerte közismert, amikor a Mohamedet gúnyoló karikatúrái miatt két fegyveres tavaly januárban az éppen szerkesztőségi értekezletet tartó laphoz betörve 12 embert megölt, ugyanennyit megsebesített.
A lap azóta – jelentős részben ismertsége miatt - többször okozott felháborodást a nyugati országokban. Tavaly szeptemberben a török partoknál vízbe fulladt 3 éves szír menekült kisfiún élcelődött, idén augusztusban pedig a 300 halálos áldozattal járó olaszországi amatricei földrengésből űzött gúnyt. A karikatúrákon az áldozatokat különböző olasz tésztákhoz hasonlította.
„Van különbség a szatíra és e között. A szatírának meg kell mozgatnia az emberek érzéseit, de kigúnyolni egy tragédiát, amely egy egész nemzetet súlyt, igazán ronda dolog” - reagált akkor Sergio Pirozzi amatrice polgármestere.