A testület döntése meglepetést jelent, mert sokan arra számítottak, hogy a baloldali gerillákkal kötött békemegállapodás népszavazáson történt minapi elutasítása miatt a díjra korábban esélyesnek tartott Kolumbia nem kapja meg a kitüntetést.
Kaci Kullmann Five, a bizottság elnöke az idei díjazott megnevezésekor azt is közölte, hogy a díj egyben tisztelgés a kolumbiai nép előtt, amely a nehézségek és megpróbáltatások dacára sem adta fel az igazságos békébe vetett reményt. A bizottság vezetője kitért arra is, hogy Santos szándékaival ellentétben a kolumbiaiak szűk többsége a népszavazáson nemet mondott a békemegállapodásra, ami miatt ismét valós a veszélye annak, hogy ismét fellángol a fegyveres konfliktus, és az ország jövője ismét bizonytalan. Ezért is minden korábbinál fontosabb, hogy a konfliktusban szembenálló felek továbbra is tiszteletben tartsák a tűzszünetet - tette hozzá.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor a két ország még egy államot alkotott, ezért rendelkezett úgy Nobel, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda, de végakaratában döntését nem indokolta. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint - az alapító szándékait figyelembe véve - az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.
A díjat 1901 óta most 97. alkalommal osztották ki, 19 évben nem talált gazdára. A Nobel-díjat 130 kitüntetettnek ítélték oda, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 104 személy és 23 különböző szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje. A kitüntetést 66 alkalommal kapta egy díjazott, 29-szer ketten, 2 esetben hárman kapták megosztva. A díjazott személyek között 16 nő van. A díjazottak átlagéletkora 61 év. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai (a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas) részesült az elismerésben, legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblatet tüntették ki 1995-ben.
A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben posztumusz ítélték oda Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak (1974 óta csak élő személyt lehet jelölni). Visszautasításra is csak egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, ám a vietnami politikus nem vette azt át. A díj odaítélésekor három kitüntetett volt letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a burmai Aung Szan Szú Kji és 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo).
Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is elismerték - ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét Nobel-kitüntetését önállóan kapta.
A Nobel-békedíjasok között egy szent van: Kalkuttai Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki, s akit éppen az idén avatott szentté Ferenc pápa.
Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai:
2006 - Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett mikrohitelező Grameen Bank, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket.
2007 - Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) azokért az erőfeszítéseikért, amelyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések alapjainak lefektetésére tettek.
2008 - Martti Ahtisaari volt finn államfő számos nemzetközi konfliktus megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseiért.
2009 - Barack Obama amerikai elnök a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseiért.
2010 - Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai ellenzéki, másként gondolkodó az alapvető emberi jogok érvényesüléséért folytatott békés küzdelméért.
2011 - Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök asszony és honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee, továbbá a jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista Tavakkul Karman "a nők biztonságáért és a béke megteremtése érdekében folytatott politikai szerepvállalási jogukért folytatott erőszakmentes küzdelmükért".
2012 - Az Európai Unió az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében játszott meghatározó szerepéért.
2013 - A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért.
2014 - Az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai a gyermekek jogainak védelmében, a gyermekek és fiatalok elnyomása ellen és tanuláshoz való joguk védelmében folytatott harcukért.
2015 - A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett, mert nagyban hozzájárult a tunéziai plurális társadalom felépítéséhez, "alternatív, békés politikai folyamatot indított el, amikor az ország a polgárháború szélére sodródott".