A vendéglátó Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta: "minden nehézség ellenére azon kell dolgozni, hogy nyitottabb legyen a világgazdaság, egyszerűsíteni és liberalizálni kell a kereskedelmet és a beruházásokat". A G20 tagjainak teljesíteniük kell azt a kötelezettségüket - folytatta -, hogy konkrét intézkedésekkel élénkítsék a kereskedelmet, részben a protekcionista intézkedések lebontásával.
A kínai elnök rámutatott arra, hogy a G20-aknak változtatniuk kell, és a jelenlegi rövid távú politikát fel kell váltania a hosszabb távúnak. Az államfő szerint "részben a beruházások felpörgetése révén lehet túljutni a jelenlegi globális nehézségeken", egyben felszólította a G20-akat arra, hogy koordinálják fiskális, hitel- és szerkezeti politikájukat a szükséges reformok végrehajtása során, élénkítsék továbbá a keresletet, aminek révén elérhető a globális gazdasági növekedés gyorsulása.
A kínai államfő arról is beszélt, hogy a G20-ak folytatják az afrikai és a kevésbé fejlett országok iparosításának a támogatását. A G20-ak segédkezni akarnak abban is, hogy minél több fiatal vállalkozzon, indítson új cégeket.
A G20-csúcstalálkozó kezdete előtt külön tárgyalt egyebek között a kínai államfő és az indiai miniszterelnök. Megállapodtak abban, hogy a két ország kész elmélyíteni az együttműködést és közösen hozzájárulni a globális gazdaság élénkítéséhez. A két ország az infrastruktúra fejlesztése és az ipar területén tervez a jövőben szorosabb együttműködést.
Ángel Gurría, az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára arra emlékeztetett a csúcsértekezlet kezdete előtt tartott sajtóértekezletén, hogy "a világ jegybankjai hovatovább megközelítették azt a szintet, amikor saját eszközeikkel már nem tudják tovább élénkíteni a globális gazdaságot".
Külön megbeszélést tartottak a BRICS-országok (vagyis Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetői.
A találkozójukról kiadott közlemény szerint részben a BRICS-országok gazdasági növekedésével lehet élénkíteni a globális gazdaságot. A BRICS-országok vezetői egyetértettek abban, hogy tovább kell erősíteni a szervezeten belüli stratégiai együttműködést, ami a nyitottságra, a szolidaritásra, az egyenlőségre, a kölcsönös megértésre, és a kölcsönösen előnyös együttműködésre épül. A BRICS-országok szerint közép- és hosszabb távon a gazdasági növekedést elősegítő egyik fontos tényező az innováció, és kulcsfontosságúnak tartják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepét a globális kereskedelem területén.
A BRICS-országok felszólították a G20-akat arra, hogy vizsgálják felül a jelenleg érvényes IMF-kvótarendszert, ami jelenleg nem veszi figyelembe a globális gazdasági realitásokat, és szorgalmazták a feltörekvő országok súlyának növelését a rendszerben.
A csúcsértekezlet megkezdése előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke védelmébe vette az Apple cég ellen néhány napja hozott EB-döntést. Azt mondta, hogy jogilag megalapozott az a vád, miszerint az amerikai cég tiltott állami támogatásban részesült, amikor Írország adókedvezményt nyújtott.
A Brüsszel által két éve nyáron indított vizsgálat szerint az amerikai vállalatnak akár 13 milliárd eurót kell visszafizetnie az ír államnak.
Jean-Claude Juncker bejelentette azt is, hogy az Európai Bizottság, élve az EU-tagországoktól kapott felhatalmazással, folytatja az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalásokat. Juncker meggyőződésének adott hangot, hogy a megállapodás kedvezően hat az európai gazdaságra és munkaerőpiacra. Hozzátette ugyanakkor: "a szabadkereskedelem csak akkor hatékony, ha valóban mindenki számára előnyös."
A TTIP-tárgyalások folytatása ellen lépett fel a közelmúltban mások mellett Franciaország és Németország, mivel szerintük az Egyesült Államok nem hajlandó olyan kereskedelmi kedvezményeket biztosítani, amelyek alapján megérné Európának a megállapodás aláírni. Egyes források szerint az EU-tagországok kereskedelmi minisztereinek szeptember végi ülésén szóba kerülhet a Washingtonnal folyó tárgyalások leállításának a kérdése.
Jean-Claude Juncker felszólította Kínát arra, hogy egy olyan rendszert dolgozzon ki, amely képes kezelni a mostanihoz hasonló ipari kapacitástöbbletet. A bizottsági elnök szerint "elfogadhatatlan", hogy az európai acélágazat olyan sok munkahelyet veszített el az elmúlt években.
Az európai acélipar főleg az olcsó kínai versenytől szenved. Az EU-bizottság becslése szerint Kína acéltermelése 350 millió tonnával meghaladja a belföldi keresletet, és a fölösleget dömpingáron a világpiacra zúdítják.