Alighanem a kedélyek csillapításához az esős, olykor erős széllökésekkel kísért, hűvös idő is hozzájárult. Mint németországi tudósítónk, Vincze András jelenti, a berlini kormánynak is komoly megkönnyebbülést jelentett a kölni tüntetés békés kimenetele, mert semmiképpen sem szerette volna megterhelni a német-török kapcsolatot.
A hatóságok a német alkotmányba foglalt vélemény-nyilvánítási szabadságra hivatkozva engedélyezték az Európai Török Demokraták Uniója által kérelmezett tüntetés megtartását Kölnben. Habár Berlinben több politikus is kifogásolta, hogy a török belügyi vitát német földre exportálják, a rendőrség csupán azt nem engedte meg, hogy Erdogan elnök video-üzenetet intézzen az egybegyűltekhez. Ehelyett az ankarai kormány sportügyekben illetékes minisztere mondott beszédet Kölnben és ostorozta a mind a berlini kormány, mind pedig a német média Törökországot bíráló megnyilatkozásait.
Hangoztatta, hogy Erdogan elnök vezetésével Törökország, csakúgy mint Németország a demokrácia védelmében keményen küzd a terrorizmus ellen. Ankara politikájával kapcsolatban a német hírközlő szerveket előítélettel vádolta, és egy oldalvágással az Európai Unió szemére vetette, hogy a közelmúltban lelassították Törökország uniós felvételéről kezdett tárgyalásokat.
A Rajna jobb partján rendezett tömeggyűlést “Igent mondunk a demokráciára és elutasítjuk az államcsínyt” címmel rendezték meg, amire eredetileg 30 ezer Németországban élő törököt vártak, de az állami tévécsatorna jelentése szerint legalább 40 ezer Erdogan párti tüntető jött Kölnbe. A Reuters hírügynökség rendőrségi forrásokat idézve 20 ezer résztvevőt említett.
Az ankarai kormány jogtipró intézkedéseit elítélők a Rajna bal partján tartottak felvonulást. A berlini törvényhozásban résztvevő pártok ifjúsági szervezetei – a két kerszténypárt ifjúsági tagozata kivételével – az Erdogan politikájával szemben álló törökökkel együtt feliratos táblákon tiltakoztak a két héttel ezelőtt történt államcsíny óta Ankarában bevezetett elnyomó rendelkezések ellen.
Noha a rendőrség a résztvevők esetleges össztüzésétől tartott, a kölni tüntetések békésen értek véget. Erről Berlinben a kormány is alighanem nagy megkönnyebbüléssel értesült, főleg azért, mert a menekültekről kötött megállapodás érdekében nem szeretné kihívni maga ellen Erdogan elnök haragját.
Így is Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a Frankfurter Allgemaine Zeitung legfrissebb számában megjelent interjúban a megállapodás felmondását helyezte kilátásba, ha az Európai Unió októberig nem oldja fel a a török állampolgárokra érvényes vízumkényszert. Ebben az esetben –közölte Cavusolu - a kancellár által az EU nevében még márciusban megkötött szerződés érvénytelenné válik, és Törökország nemcsak az illegálisan Európába érkezett migránsokat nem fogadja vissza, hanem szabad utat engedélyez Nyugat felé a táborokban várakozó sok ezer afgán, iraki és szíriai menekült számára is.