A lengyel külügyminisztérium hivatalos honlapján közzétett közlemény szerint az EB lépése azért elhamarkodott, mert a vitatott új alkotmánybírósági törvény még nem hatályos. Az EB így "saját, az uniós szerződésekben leírt feladatok teljesítéséhez szükséges tekintélyét teszi ki kockára" - áll a dokumentumban.
Az uniós alapszerződésre utalva a minisztérium leszögezi: a brüsszeli testület szerdai lépése a lengyel kormány részéről "kérdéseket ébreszt afelől, hogy az EB betartja-e a tagállamok kormányaival való lojális együttműködés elvét".
A varsói állásfoglalás szerint a vitatott törvény "számos, az alkotmánybíróságok működésére vonatkozó európai szabályozással teljességgel egybehangzó államberendezkedési megoldást" tartalmaz, ezen belül azokat is, amelyek összhangban vannak a Velencei Bizottság korábban megfogalmazott javaslataival.
Beata Szydlo lengyel kormányfő már kedden egy sajtóértekezleten azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a brüsszeli testületnek a szerdai ülésén nem a lengyel jogállamisággal, hanem a legégetőbb európai problémával, mégpedig a terrorizmussal kellene foglalkoznia.
A lengyel parlament alsóháza múlt pénteken szavazott meg egy új alkotmánybírósági törvényt ahelyett a jogszabály helyett, amelyet az EB a februárban elindított jogállamisági mechanizmus első szakasza során kifogásolt. A törvényt Andrzej Duda államfő még nem hagyta jóvá.
Az új törvény az EB által korábban vitatott változathoz képest némileg korlátozza az államfőnek az alkotmánybíróságra vonatkozó jogosítványait, és kissé bővíti az alkotmánybíróság elnökének hatáskörét. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) kompromisszumnak tekinti az új változatot, a lengyel ellenzéki pártok szerint ez továbbá is megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.