A képviselők döntését még a szenátusnak is meg kell szavaznia, ám ha a szenátorok egyet is értenek majd a képviselőkkel, az elfogadott törvény valószínűleg akkor sem lép életbe. Barack Obama elnök már korábban jelezte, hogy élni fog vétójogával.
A republikánus többségű képviselőházban 249:176 arányban voksoltak a törvényjavaslatra, a támogató szavazatok szinte kizárólag republikánusoktól származnak. A kongresszus republikánus politikusai - mind a képviselőházban, mind a szenátusban - eltökélten ellenezték és ellenzik az Irán nukleáris programjának korlátozásáról tavaly júliusban megkötött, történelminek minősített nemzetközi megállapodást.
A 2016 elején életbe lépett alku értelmében Irán az atomprogramját csakis békés célokra használja, s ennek fejében feloldják az ellene foganatosított büntetőintézkedések jelentős részét.
A Teherán és a hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország - között tavaly júliusban született megállapodás egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, urándúsító centrifugáinak számát 19 ezerről 6100-ra mérsékelje, továbbá az araki nehézvizes reaktorát úgy alakítsa át, hogy ott ne lehessen atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani. Eddig felhalmozott nehézvíz-feleslegét Teherán köteles eladni a világpiacon.
Az amerikai kormány áprilisban jelentette be, hogy 32 tonna nehézvizet vesz Irántól, a kongresszus azonban már akkor rosszallását fejezte ki; a republikánusok mellett néhány demokrata párti politikus is ellenzi az ügyletet. Sőt, a mostani szavazástól függetlenül két republikánus és két demokrata párti politikus szenátor jelezte: új törvényjavaslatot nyújt be, amellyel bővítenék az Irán elleni szankciókat az ország ballisztikus rakéták kifejlesztését célzó programja miatt.