Egyelőre nem tudni, hogy mikor szállítják a rakétákat Dél-Koreába. A tárca közleményéből kiderül, hogy még a helyszínt sem választották ki, erre a két szövetséges ország közös munkacsoportja tesz majd javaslatot. A közlemény három szóba jöhető helyszínt említ.
Washington és Szöul öt hónappal ezelőtt kezdett tárgyalni a THAAD-rakéták telepítéséről, miután Észak-Korea február elején nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet, az előző hónapban pedig végrehajtotta negyedik föld alatti atomrobbantását, megsértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának tiltó határozatait.
A THAAD-rendszer kis és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen nyújt védelmet, a pályájuk végső szakaszában, de még nagy magasságban képes elfogni őket, és egy többlépcsős védelmi ernyő külső rétegét képezi. Egy ilyen üteg csupán Dél-Korea felét képes lefedni és védelmezni, ezért szakértők szerint két ütegre lenne szükség.
Kína és Oroszország határozottan ellenzi a THAAD-rendszer dél-koreai telepítését, többször aggodalmuknak adtak hangot emiatt, Japán ugyanakkor ezt támogatta. Moszkva arra figyelmeztetett, hogy a telepítés fegyverkezési versenyt indíthat el Északkelet-Ázsiában.
Peking határozottan tiltakozik
Peking pénteken határozott ellenzését fejezte ki amiatt, hogy az amerikai THAAD rakétavédelmi rendszert Dél-Koreába telepítik, amiről pénteki szöuli bejelentés szerint Washington és Szöul megállapodást kötött.
A külügyminisztérium közleménye szerint "a kínai fél rendkívül elégedetlen, és határozottan ellenzi a lépést".
Kína legutóbb a múlt hónap végén - amikor Hszi Csin-ping elnök fogadta Hvang Kjo Ahn dél-koreai miniszterelnököt - adott aggodalmának hangot a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen védelmet nyújtó, mozgatható hadszíntéri rakétavédelmi rendszer (THAAD) telepítéséről szóló, akkor még csak várható döntés miatt.
Hszi óvatosságra intette Szöult, és felszólította, hogy vegye figyelembe Peking jogos biztonsági aggályait.
A THAAD telepítése ellen Peking és Moszkva már korábban diplomáciai és katonai csatornákon is többször szót emelt, de az elnököt először ekkor idézték e kérdésben.
Kínai szakértők több ízben kifejezett meggyőződése, hogy a korszerű haditechnikai rendszer nem (kizárólag) az észak-koreai fenyegetés elhárítását szolgálná, hanem a kínai, illetve távolabbi területek megfigyelését. Arra is hivatkoztak, hogy a lépéssel, amely szerintük az amerikai katonai jelenlét fokozásának újabb megnyilvánulása, felborul a régióban a biztonsági egyensúly.
Peking erre a helyzetre válaszintézkedéseket helyezett kilátásba, és a sajtón keresztül megüzente, hogy a lépésnek súlyos következményei lehetnek, Szöul akár katonai célponttá válhat.