A két fél között kötött kompromisszum eredményeképpen
Izrael továbbra is fenntartja a gazdasági blokádot a palesztin lakosságú Gázai övezet, illetve az azt irányító radikális szervezet, a Hamász ellen, de Törökország segélyszállítmányokat indíthat az övezetbe, az elsőt rögtön már a jövő héten.
Jeruzsálem továbbá bocsánatot kér és kártérítést fizet a válságot kirobbantó Mavi Marmara hajó sebesültjeinek és a halálos áldozatok családtagjainak, és ezt a számukra keserű pirulát Benjámin Netanjahu miniszterelnök az izraeli tisztek elleni török jogi eljárások felszámolásával, valamint a megbékélés kedvező gazdasági kilátásaival próbálja lenyeletni bírálóival és az izraeli közvéleménnyel.
A megegyezés nem jelenti automatikusan az egykori "meleg béke", a sokrétű gazdasági és kulturális, valamint turisztikai kapcsolatok visszatérését. Erre utal az az értesülés is - amelyet a kettes izraeli tévécsatorna közölt -, hogy a török miniszterelnök szerint egyelőre túl korai még a két ország közötti gázüzletről beszélni.
Az izraeli elemzések szerint az egyre jelentősebbé váló közös érdekek felgyorsították a két ország megbékélését. Szövetségével a két ország kölcsönösen erősíti egymást közös ellenségeikkel, az Iszlám Állam terrorszervezettel és Iránnal szemben, miközben az utóbbi években mindketten egyre jobban magukra maradtak a nemzetközi diplomáciában.
A két ország több évtizedes kiváló kapcsolata azért romlott meg 2010-ben, mert az izraeli hadsereg erőszakkal feltartóztatta a Gázai övezetbe tartó Mavi Marmara hajót, amely segélyszállítás címén közelített a palesztin területhez, és az akcióban tíz palesztin párti aktivista életét vesztette, huszonnyolcan pedig megsebesültek.
Jeruzsálem provokációnak tekintette a hajó elindítását, amely szerinte valójában csak névlegesen szállított segélyt, és a valódi cél vele elsősorban az volt, hogy a nemzetközi média figyelmét is felkeltve megtörjék a Gázai övezetet sújtó blokádot.
Mivel Jeruzsálem nem kért bocsánatot, és nem fizetett kártérítést a megölt utasok hozzátartozóinak és a sebesülteknek, 2011-ben Ankarából kiutasították Izrael nagykövetét.
Az első békülő telefonbeszélgetés Barack Obama amerikai elnök 2013-as izraeli látogatásának záróakkordjaként, amerikai nyomásra történt Benjámin Netanjahu és Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török köztársasági elnök között.
A telefonbeszélgetést követően megkezdődött a békülés folyamata, és már 2014 februárjában elkészült az egyezmény első tervezete, amelynek aláírását az izraeli miniszterelnök hosszasan halogatta, és végül nem látta el kézjegyével. Azóta több újabb tervezet készült, míg végül a tárgyalások elvezettek a kapcsolatok normalizálásához.