A tiltakozó menetet megint a KOD, a Demokráciavédelmi Bizottság elnevezésű civil tömörülés szervezte. A tiltakozás célja az volt, hogy emlékeztesse Lengyelországot és a lengyeleket kötődésükre a demokráciához, melyet 1989-ben ezen a napon nyertek el az első, részben szabad választásokon.
1989-ben ezen a napon tartották az első olyan választást a szocialista Lengyelországban, melyen az alsóház, a szejm képviselőinek egy részét, a visszaállított szenátus képviselőinek pedig egészét több párt jelöltjei közül, szabadon választották meg. A választáson elsöprő győzelmet aratott a Szolidaritás, és ezáltal a keleti blokk országai közül Lengyelország volt az első, ahol szabadon választott képviselők közhatalmat gyakorolhattak.
"Mindannyian a szabadságért" - ez volt a mottója a szombati felvonulásnak, melynek során a tömeg többször azt skandálta: Szabadság! Egyenlőség! Demokrácia! Sokan nem csak Lengyelország, hanem az Európai Unió zászlaját is lobogtatták.
A KOD egyik alapítója, Krysztof Lozinski szerint Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt vezetője nem számított arra, hogy az emberek kiállnak a szabadság ügyéért. A korábbi polgármester emlékeztetett, hogy az 1989-es rendszerváltás nem volt mindenhol békés, Romániában kivégezték a diktátort, Nicolae Ceaucescut.
"Ez lett a eredménye annak, hogy nem volt hajlandó szóba állni a társadalommal. Nem akarjuk, hogy Lengyelországban is így végződjenek a dolgok" - fogalmazott Lozinski.
Az első, részben szabad választás évfordulóját országszerte tömegek ünnepelték Lengyelországban. Az évforduló alkalmából több lengyel politikus, köztük volt államfők, külügyminiszterek és ellenzéki politikusok is, közös felhívást intéztek Európa népeihez szolidaritásra, a jogállamiság és a demokrácia megvédésére szólítva fel.
"A ledöntött falak helyén újak emelkednek. Veszélyben az Európai Unió egysége és alapja, a szolidaritás. Populista és szélsőséges politikusok próbálják kihasználni az emberek aggodalmait. Szélsőséges pártok félelemkeltéssel és üres ígéretekkel törnek a hatalomra" - áll a közös nyilatkozatban, amely arra szólít fel minden európai polgárt, hogy ébredjen fel a letargiából, védje meg a közös értékeket és hazát, a közös Európát.
"Külön, felaprózva szoborpark leszünk, és nem a remény és gyarapodás kontinense" - szögezi le a levél, melyet Kwasniewski és Komorowski mellett Lech Walesa korábbi elnök, a Szolidaritás egykori vezetője, valamint Wlodzimierz Cimoszewicz, Andrej Olechowski és Radoslaw Sikorski egykori külügyminiszter is aláírt.
Közben szintén szombaton Jaroslaw Kaczynski, a jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetője a párt aktivistái előtt arról beszélt, hogy Lengyelországnak joga van ahhoz, hogy megváltozzon, s olyan országot építsen, amely jobban kedvez a lengyelek túlnyomó többségének.
Kaczysnki arról beszélt, hogy különbség van jogállam és demokratikus jogállam között, és a "dokumentumokban, főleg az uniósokban" az utóbbira nincs utalás. Kaczynski hangsúlyozta, hogy "életünk szabályozása" a parlament és a "nemzet által választott elnök" feladata, ez a két intézmény hivatott törvényeket alkotni a társadalmi és közélet szabályozására.
"Vagyis, ha demokratikus jogállamról beszélünk, akkor egyetlen állami hatóság, még az alkotmánybíróság sem hagyhatja figyelmen kívül a törvényeket" - húzta alá a pártelnök, aki hivatalosan semmilyen állami tisztséget nem visel.
Kaczynski úgy vélte, hogy az alkotmánybírák kinevezésének, valamint az alkotmánybírósági törvény módosításának figyelmen kívül hagyásával a taláros testület más hatóságok fölé helyezte magát, mintha önkényesen járhatna el.
A pártvezér mindemellett a szuverenitás fontosságát hangsúlyozta.
A PiS tavaly év végén a rendszerváltás utáni Lengyelország történetében példátlan módon abszolút többséget szerzett a törvényhozásban, így egyedül kormányozhat. Az új parlament részben figyelmen kívül hagyta, hogy a korábbi törvényhozás új alkotmánybírákat választott, s ezért újakat nevezett ki, s a szintén a PiS soraiból megválasztott elnök csak utóbbiakat nevezte ki. Az alkotmánybíróság szerint a korábbi és a PiS-többségű parlament is megsértette az alkotmányt, a kormány azonban megtagadta a bírák döntésének közzétételét. A taláros testületet érintő döntéseket az Európai Bizottság is kifogásolta.