A testület azzal indokolta döntését, hogy a 44 éves ausztrál férfit továbbra is "nemi erőszakkal" gyanúsítják, ráadásul fennáll a veszélye, hogy kivonja magát az igazságszolgáltatás alól. A bíróság azt is megállapította, hogy nem minősül fogva tartásnak az, hogy Assange Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik.
A titkos amerikai diplomáciai iratok százezreit kiszivárogtató WikiLeaks alapítója ellen 2010-ben adtak ki európai elfogatóparancsot, miután egy svéd nő feljelentette nemi erőszak miatt. A svéd igazságszolgáltatás ebben az ügyben akarja kihallgatni. Assange azonban korábban kijelentette, hogy a szóban forgó szexuális aktus a nő beleegyezésével történt, épp ezért visszautasítja a szerinte politikailag motivált vádaskodást.
Őrizetbe vételét megelőzendő az ausztrál férfi 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségére menekült, és azóta is a képviseleten tartózkodik. Attól tart, hogy ha átadják a svéd hatóságoknak, Stockholm majd kiadja őt az Egyesült Államoknak, ahol hosszú börtönbüntetés, sőt akár halálbüntetés is várhat rá a diplomáciai sürgönyök kiszivárogtatása miatt.
Assange számára februárban felcsillant a remény, egy ügyét vizsgáló ENSZ-munkacsoport ugyanis arra jutott, hogy a férfi londoni száműzetése "önkényes fogva tartásnak" minősül, amelynek véget kell vetni, és kárpótlásban kell őt részesíteni.
Egy korábbi fellebbezését már tavaly elutasította a svéd legfelső bíróság, de ügyvédei az említett ENSZ-munkacsoport jelentésre hivatkozva egy újabb próbát tettek, és a stockholmi kerületi bírósághoz fordultak felülvizsgálati kérelmükkel.