Nem kérnek keveset a görögöktől a hitelezők – 2018-ra az állami költségvetésnek GDP-arányosan 3,5 százalékos pluszban kell lennie.
Annak ellenére, hogy az utóbbi évek görög politikáját a megszorításokkal szembeni ellenállás jellemezte, az athéni parlamentben vasárnap este megszavazták azokat a reformjavaslatokat, amelyek segítenek a költségvetési tartalékok felhalmozásában.
Az intézkedések között szerepel a nyugdíjak csökkentése és a középosztályra kirótt adók emelése. A kis többséggel elfogadott javaslat ellen három napos általános sztrájkkal tiltakoztak a görög utcákon.
Az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport üdvözölte a lépést, amelynek nyomán már arról szóltak a híradások, hogy a görögök napokon belül ígéretet kaphatnak arra, hogy megkapják a korábban számukra beigért hitelcsomag újabb részletét. A pénzt már várják, mert ismét fogytán vannak a tartalékok és július utolsó heteiben Athénnek 3 milliárdos tartozást kell rendeznie.
„Rövid- közép- és hosszútávú hitelintézkedésekről is tárgyalunk” – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke.
Ez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az eurót használó országok pénzügyminiszterei hajlandók megfontolni a hatalmas és bénító görög adósságtömeg kamatainak csökkentését.
Athénnek rögzített és alacsony kamatokat, meghosszabbított fizetési határidőket és a különböző hitelrészletek összevont törlesztési lehetőségét ajánlanák fel.
Az adósságkönnyítést azonban heves ellenérzésekkel fogadják Németországban és kisebb euróövezeti államokban, amelyek szigorú megszorítási programokat éltek át.
Szakértők most átvilágítják a görög hitelprogramot, hogy a hitelezők május 24-én meg tudjanak állapodni az adósság-enyhítésről.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint a lépés „oxigént pumpálna a görög gazdaságba és teljesen új környezetet teremtene”.