A miniszter a szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottjával, Hartmut Koschykkal, és a szövetségi parlament (Bundestag) alelnökével, Johannes Singhammerrel - a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusaival - folytatott tárgyalás után elmondta: a német partnerek nagyra értékelik, hogy a keresztény értékek és a nemzetiségek védelme belekerült az alaptörvénybe, és azt mondják, "Magyarország büszke lehet az alkotmányára".
Amikor azonban "a migránsügyről beszélünk, már megjelennek a különbségek" - tette hozzá Balog Zoltán.
Hangsúlyozta: Magyarország elutasítja a kötelező kvótákat, mert "nem gondoljuk, hogy bárki előírhatja a magyar polgároknak, hogy kivel szeretnének együtt élni", de jelentős részt vállal az Európára háruló terhekből.
Ezt mutatja, hogy Magyarország a negyedik helyen áll a tagországok rangsorában az uniós határigazgatási ügynökség (Frontex) görögországi műveletéhez felajánlott katonák számát tekintve - mutatott rá a miniszter.
Megjegyezte: jellemző, hogy az uniós intézmény "még mindig nem volt képes átvenni ezeket a katonákat".
A Bundestag CSU-s alelnökével folytatott megbeszéléssel kapcsolatban kiemelte, hogy Johannes Singhammer támogatásáról biztosította a magyar törekvéseket a menekültek kérdésében, így a határkerítés ügyében is, és elmondta: "ők is úgy gondolják, hogy ha nem sikerül Európa külső határait megvédeni, akkor Bajorország nem fog késlekedni abban, hogy saját határain, a német határ bajorországi szakaszán felállítsák azt az ellenőrzést, amelyre szükség van az illegális, ellenőrizetlen bevándorlás megállításához".
Balog Zoltán hozzátette, hogy a német médiának "nincs pozitív szerepe abból a szempontból, hogy tisztességesen vagy pártatlanul tudósítanának", és a sajtószabadság ügyében komoly német politikusok is súlyos bírálatokat fogalmaztak meg.
Kiemelte: van egy "fősodor, és ami ebbe nem illik bele, arról nem tudósítanak, és ami most beleillik, az az, hogy Németország nagyon szereti a menekülteket, Magyarország pedig gonosz, elutasító, embertelen".
A média ezt az értelmezést erősíti fel, és "a végén már ők maguk is elhiszik, ezért nagyon fontos, hogy elmondjuk a tényeket" - fejtette ki Balog Zoltán.
A tények ismertetése "egyfajta visszarettenést és elgondolkodást" vált ki, és "bízunk benne, hogy ez előbb-utóbb eléri a közvélemény szintjét is, mert mi, magyarok nem szeretnénk barátságtalan népként feltűnni, hiszen barátságos nép vagyunk" - mondta a miniszter.
Azzal kapcsolatban, hogy a Bundestag ösztöndíjprogramjának (IPS) résztvevőivel és a CDU/CSU pártszövetség ifjúsági szervezetének (Junge Union) képviselőivel is találkozik, Balog Zoltán elmondta, hogy sok "jó ügyben kötött szövetség" és mély kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatok kötik össze a két népet, de ha mindez nem tudatosul a fiatal német politikus nemzedékben, akkor Magyarország "csak egy ország lesz ott valahol Kelet-Közép-Európában".
"Kitől várhatnánk el, hogy megértse Magyarországot, Közép-Európát, a visegrádi négyeket, ha nem Németországtól, amelynek történetében ugyanúgy két diktatúra volt, a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista, internacionalista diktatúra, mint ahogy Magyarország történetében is" - emelte ki Balog Zoltán.
Hozzátette: "bízunk benne, hogy a közvetítő szerepet Európa közepén" a fiatal német politikus nemzedék még az elődeinél is jobban be tudja majd tölteni.