Muiznieks azt tanácsolta a politikai vezetőknek, hogy építsenek toleráns, befogadó társadalmat, valamint erőteljesen ítéljék el az erőszakot, a diszkriminációt és a kirekesztést. Az uniós biztos az EU-tagállamok mindegyikét meglátogatja és ajánlásokat fogalmaz meg kormányaiknak.
A horvát emberi jogi helyzet felmérésénél Muiznieks a médiaszabadság, a migráció és az igazságügy területén vizsgálódott.
A polarizáció egy korábban háború sújtotta területen mást jelent, mint egy olyan térségben, amely nem élt át hasonló konfliktusokat a kisebbségekkel és a szomszédos országokkal szemben - mondta a Hinának az uniós biztos.
Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a növekvő etnikai intoleranciáról szóló jelentések, a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények miatt, amelyek a kisebbségek ellen irányulnak, majd kiemelte a szerb, a zsidó és roma közösséget.
"Ez veszélyezteti a társadalmi kohéziót és pluralizmust, a hatóságoknak pedig mielőbb meg kell kezdeniük a párbeszédet minden féllel, hogy megállítsák a polarizációt" - tette hozzá.
A biztos elismerően szólt a horvát kisebbségvédelmi törvényről, de hozzáfűzte, hogy aggasztja a kisebbségek számára juttatott pénzügyi támogatások csökkentése. "Ezt a döntést meg kell változtatni" - hangsúlyozta.
Muiznieks beszélt a társadalmi egyenlőtlenségekről, arról hogy a kormány nehéz gazdasági helyzetben van és reformokat kénytelen bevezetni, mindazonáltal kiemelte: az egyenlőtlenség nehezíti a gazdasági fellendülést, ezért külön figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett csoportok - a nők, a gyerekek, az idősekk és a kisebbségek - védelmére.
Felhívta a figyelmet, hogy Horvátországban szilárd jogi alapja van az emberi jogok tiszteletben tartásának, mégpedig az ombudsmani hivatalon keresztül.
A médiaszabadság terén két aggasztó dologra mutatott rá, nevezetesen a közszolgálati televízióban és rádióban történő elbocsátásokra és leváltásokra, valamint a non-profit média pénzügyi támogatásának megszűntetésére.
"Amikor megvonják a civil társadalomtól, a kisebbségektől, a kultúrától, valamint a független médiától a pénzügyi támogatásokat, feltevődik a kérdés, hogy miért?"- mondta a biztos. A legtöbb esetben ezt költségvetési szempontkkal magyarázzák, ugyanakkor ez aggodalmat kelt - tette hozzá.
Az uniós biztos úgy vélte, hogy a politikai tisztségviselők kijelentései, amelyekkel megpróbálták igazolni az újságírók elleni támadásokat, szintén károsak a demokráciára és a sajtószabadságra nézve.
A migránsok emberi jogainak védelme terén Muiznieks kifejtette, hogy aggodalomra ad okot az törvénytervezet, amely szerint bűncselekmény elkövetésével vádolják azokat, akik segítséget nyújtanak az illegális bevándorlóknak.
Felhívta továbbá a figyelmet, hogy új befogadóközpontok létrehozására van szükség, mert a meglévők túlzsúfoltak. Hozzátette: a hatóságoknak fel kell hagyniuk azzal a gyakorlattal, hogy a migránsokkal fizettetik meg ez utóbbiak őrizetbe vételének és kitoloncolásának a költségeit.
Sürgette, hogy Horvátországnak ki kell dolgoznia egy hosszú távú politikát a migránsok integrálására a társadalomba, mert az Európai Unió tagjaként az ország vállalta, hogy a kvótarendszer alapján fogad bevándorlókat.