Az Európai Bizottság üdvözölte és a dublini rendszer reformjáról kezdeményezett vitához való hozzájárulásnak tekinti azt a tízpontos tervet, amelyet a testület elnökének, Donald Tusknak és a holland soros elnökségnek küldött levélben, Schengen 2.0 akcióterv címen ismertetett a magyar miniszterelnök.
„Az Európai Bizottság minden olyan kezdeményezést üdvözöl, ami átfogó és európai megoldást keres a menekült- és a migrációs válságra. A tagállami megoldások nem tudnak kínálni, és nem is kínálnak ilyen választ” – közölte kedden a BruxInfóval a testület egyik szóvivője.
A nyilatkozó hozzátette, Juncker elnök örömmel látja, hogy a migráció európai megközelítése támogatásra talál a tagállami vezetők körében, és a vezetők megosztják elképzeléseiket a Bizottsággal és a Tanáccsal. Orbán Viktor mellett eddig Matteo Renzi, olasz miniszterelnök csatlakozott a Bizottság dublini rendszer reformjáról szóló néhány héttel ezelőtti közleménye által kezdeményezett politikai vitához.
„Juncker elnök várakozással tekint az Európai Tanács valamennyi tagjával és az Európai Parlamenttel folytatandó szoros együttműködés elé a közös európai megoldások megtalálása érdekében” – fogalmazott a bizottsági szóvivő.
Nevük mellőzését kérő EU-források érdemben is reagáltak a BruxInfónak a magyar miniszterelnök tíz pontos akciótervére, amiben a schengeni rendszer megerősítésére tesz javaslatokat és elutasít minden kötelező és automatikus eljárást „a bevándorlók” szétosztására.
A szóban forgó források üdvözölték a magyar kormányfőnek azt a véleményét, hogy a migrációs ügy kiemelkedő politikai jelentőségére való tekintettel az Európai Tanácsnak kellene gyakorolnia a folyamatos politikai iránymutatást a jogalkotási folyamatokat illetően.
„Valóban az állam- és kormányfőinknek kell a felelősséget viselniük azokért a döntésekért, amelyeket a polgáraik nevében hoznak meg és a döntések végrehajtásáért” – fogalmazott az illetékes. A miniszterelnök azonban vélhetően nem erre célzott, hanem arra a magyar kifogásra, miszerint a belügyminiszteri tanácsnak a menekültek ideiglenes kötelező elosztásáról szóló tavaly szeptemberi minősített többséggel hozott döntése helyett az Európai Tanács szintjén kellett volna ennek a kérdésnek eldőlnie, ahol viszont egyhangú döntéshozatal van.
Máskülönben EU-források elég sok hasonlóságot vélnek felfedezni Budapest javaslatai és az EU asztalán fekvő, részben már tárgyalt, vagy csak ezután tárgyalandó javaslatok között. Ez kiváltképp érvényes az európai határ- és parti őrség létrehozása és a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer normális működésének helyreállítása közötti kapcsolatra. Brüsszelben egyenesen a közös határőrség felállítására vonatkozó bizottsági javaslat támogatásaként értelmezik a miniszterelnök határok ügyében kifejtett nézeteit. Arra is emlékeztetnek, hogy a Bizottság februárban útitervet készített a schengeni rendszer rendes működésének a helyreállítására.
Ami a menekültek és a gazdasági bevándorlók közötti különbségtételt illeti, EU-források arra emlékeztetnek, hogy Brüsszel a migrációról szóló európai programban nagy hangsúlyt helyezett azoknak a személyeknek a visszaküldésére, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. Ezen túl egy visszaküldési cselekvési tervet is elfogadtak és egy kézikönyvet is készítettek a tagállamok számára, megkönnyítve a dolgukat. Orbán levelében ugyancsak fontosnak nevezi harmadik származási és tranzitországokkal visszafogadási megállapodások kitárgyalását és megkötését, amin Brüsszel a tagállamokkal karöltve már aktívan dolgozik.
A kormány tízpontos akcióterve egy közös európai lista létrehozását szorgalmazza a biztonságos harmadik országokról, amit a hotspotok kialakításakor is alkalmaznának. Brüsszelben ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy a Bizottságjavaslatot tett a biztonságos származási országok közös európai listájára, amiről jelenleg is tárgyalások folynak a jogalkotók között. A biztonságos harmadik országok kijelölése ugyanakkor jelenleg a tagállamok hatáskörében van, és ebben a pillanatban nincs napirenden közös EU-lista – mutatnak rá az idézett források.
Úgy tűnik, abban is kvadrál az Orbán-kormány és az EU megközelítése, hogy biztonságos harmadik országokba vissza lehet küldeni menedékkérőket.
Ahol viszont jottányit sem közeledtek az álláspontok, az a menekültek tagállamok közötti elosztásának (áthelyezésének és áttelepítésének) az ügye.
További részletek a BruxInfo cikkében.