Csehország egy humanitárius projekt keretében az idén 153 iraki keresztény menekültet fogadott volna be, akik közül 89-en már meg is érkeztek az országba. A menekülteket a Generace 21 alapítvány választotta ki két iraki táborban, s a csehek fedezték áttelepülésük minden költségét is. Csehországban előbb a nyelvet tanulták volna meg, majd munkahelyet és lakást is biztosítottak volna nekik.
Alig másfél hónapos csehországi tartózkodás után azonban egy nyolctagú család közölte, hogy legidősebb tagjuk kérésére, aki utolsó napjait állítólag hazájában akarja leélni, visszatérnek Irakba. Ezt az ügyet a cseh hatóságok nem kommentálták. Röviddel azután azonban további 25 iraki keresztény kérte vissza útlevelét, és a korábbi megállapodásoknak fittyet hányva Németországba távozott, ahol menedékkérelmet nyújtott be. Bár a németek eredetileg hajlottak ennek teljesítésére, végül is a csoport tagjait őrizetbe vették, és visszatoloncolták őket Csehországba. A cseh hatóságok, miután átvették az irakiakat, egy őrzött táborba küldték, és ki akarják toloncolni őket az országból.
"Az irakiak visszaéltek a Cseh Köztársaság és lakói jóakaratával, ezért felkértem az illetékes hatóságokat, használjanak ki minden törvényes lehetőséget arra, hogy az irakiakat visszaküldjük hazájukba" - írta akkor a cseh belügyminiszter egy Twitter-bejegyzésében. A botrány következtében a cseh kormány leállította a humanitárius projektet.
"Hétfőn további 25 iraki fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy haza szeretne menni, és kéri útlevele visszaadását" - mondta Chovanec kedden újságíróknak. A szabályok szerint ezek az irakiak szabadok, s Csehországból oda távoznak, ahová akarnak.
Vezető cseh politikusok szerint az iraki keresztények esete jól mutatja, hová, milyen problémákhoz vezetne a menekültek elosztásának kötelező kvótarendszere, amelyet az Európai Bizottság szorgalmaz. A cseh kormány hétfői ülésén felhatalmazta Milan Chovanecet, hogy az európai belügyminiszterek csütörtöki találkozóján újra utasítsa el az állandó kvótarendszert.