A decemberi spanyolországi választásokon egyik párt sem szerzett abszolút többséget és azóta, a voksoláson győztes konzervatív Néppártnak és a legerősebb ellenzéki pártnak, a spanyol szocialistáknak sem sikerült kormányt alakítaniuk. A szocialisták eddig csak a liberális Ciudadanost tudták maguk mellé állítani, a Katalónia önrendelkezéséért küzdő Podemos ellenzi paktumukat, abszolút többsége a képviselőházban azonban csak a három pártnak együtt lenne.
Ha tehát e három baloldali párt nem állapodik meg és a szocialisták a Spanyolországban hagyomány nélküli nagykoalícióban sem kívánnak kormányozni a konzervatív Néppárttal, várhatóan május 2-án VI. Fülöp király feloszlatja a képviselőházat és a szenátust és június 26-ára kiírja az előrehozott választásokat. Ebben a kontextusban értelmezhető a hivatalban maradt, megbízott miniszterelnök, a néppárti Mariano Rajoy legutóbbi bejelentése a szieszta megszüntetéséről.
„Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a szieszta megszüntetésének híre csak egy átmeneti, népszerűséget növelő bejelentés, de érdemben nem fogja módosítani a politikai erőviszonyokat a néppárt javára” - mondta Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense.
A Rajoy bejelentéséről szóló sajtóhírek szerint a kormányfő a szieszta megszüntetésével hangolná össze a spanyol munkaórákat a többi uniós tagállaméval, elvéve a spanyol munkavállalók 3 órás ebéd és pihenőszünetét, ám előbbre hozva a hivatali munkaidő befejezését. Emellett a megbízott miniszterelnök visszaállítaná országában a greenwich-i időzónát, mivel a spanyolok csak 1942 óta, Franko tábornok döntése nyomán igazítják óráikat Németországhoz.
Az intézkedések célja részben a termelékenység növelése, ám a spanyol gazdaságpolitikának jelenleg nagyon szűk a mozgástere – mutatott rá Domonkos Endre.
„Az idén mintegy 4,2 százalékos volt a költségvetési hiány, a bruttó államadósság GDP-arányosan 100 százalékos, tehát lényegében jóléti szociális intézkedéseket növelő kiadásokat a költségvetés nem tud elviselni, ugye 2009 áprilisa óta Spanyolország túlzottdeficit-eljárás alatt áll.”
Így vesz át tehát a spanyol kormányzást, bárki is alakít kabinetet a következő időszakban. 1976 óta egyébként – Spanyolország legújabb kori történetében – még nem kellett előrehozott választásokat tartani az országban.