Az uniós biztos - aki beszámolt a testületnek előző napi varsói útjának tapasztalatairól - hangsúlyozta, hogy a konfliktusban érintett felek mindegyike párbeszédet kíván az ügyben. Timmermans szerint ehhez az alkotmányos keretek tiszteletben tartása szükséges, ami a bizottság értelmezése szerint azt jelenti, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntéseit közzé kell tenni (a lengyel hivatalos lapban) és végre kell hajtani.
Timmermans sajtóértekezletén elmondta, hogy látott hajlandóságot a lengyel hatóságok részéről a párbeszédre az alkotmánybírósággal, illetve az ellenzéki erőkkel, ugyanakkor hozzátette: a párbeszédhez egyelőre nincs megfelelő kiindulópont.
Az alelnök reményeinek adott hangot, hogy a lengyel kormány úgy határoz: ez a kiindulópont az alkotmánybírósági döntések közzététele és végrehajtása lesz. Ez ugyanis teljes összhangban állna a lengyel alkotmánnyal, míg az annak módosításáról szóló tárgyalások később indulhatnának - tette hozzá.
"A tavaly november óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) megnyerte a választásokat, és ezzel teljes felhatalmazást nyert programja végrehajtásához" - ismerte el Timmermans. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy eközben viszont tartania kell magát az ország alkotmányos rendjéhez.
Az alelnök szerint tárgyalópartnereinek a PiS-től elmagyarázta, hogy a demokrácia lényege nem csak abban áll, hogy a többség kormányoz, hanem abban is, hogy tiszteletben tartják a kisebbséget is.
A lengyel alkotmánybíróság március elején alkotmányellenesnek nyilvánította a róla szóló törvénymódosítást, amelyet a parlament decemberben szavazott meg. A döntéshozó tárgyalást azonban az elvileg 15 tagú testület csak 12 bíró részvételével folytatta le, ami sérti a vizsgált jogszabályt. A taláros testület ezért azzal érvelt, hogy munkáját nem az alacsonyabb rendű jogszabályokra (a törvénymódosításra), hanem közvetlenül az alkotmányra alapozza.
Noha az új kormánytöbbség által az alkotmánybíróság munkájának átalakítására hozott jogszabályt az Európa Tanács alkotmányjogi testülete, a Velencei Bizottság is bírálta, a lengyel kormánytöbbség a bíróság hiányos összetételéra hivatkozva törvényellenesnek mondja a márciusi döntést, ezért nem hirdette ki a jogi közlönyben, lehetetlenné téve így az ítélet hatályba lépését.