Szovjet katonák díszlépésekben masíroznak hazafelé egy 1991-es felvételen. A teljes csapatkivonásról 1990. március 10-én írt alá egyezményt Horn Gyula magyar, és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Negyed évvel később, júniusban Antall József magyar kormányfő részletes javaslatot terjesztett elő egy moszkvai ülésén kollégáinak a Varsói Szerződés Szervezetének felszámolására. Az elképzelés napirenden marad, mígnem 1991. február 25-én a Politikai Tanácskozó Testület budapesti, soron kívüli ülésén a külügy- és védelmi miniszterek aláírták a Varsói Szerződés felszámolásáról szóló határozatot. Antall József miniszterelnök így emlékezett vissza a történtekre 1992. április 8-án egy koalíciós képviselő-csoporti ülésen a felvételt a Független Jogász Fórum tette közzé.
Ott volt előttem a két tervezet, a külügyminiszterek által jóváhagyott szovjet és az el nem fogadott magyar. Formálisnak szánták ezt a bizonyos ülést. Kivételesen én elnököltem a Varsói Szerződés utolsó politikai ülésén, elkezdtem felolvasni az el nem fogadott magyar szöveget. Megmerevedett mindenki, Gorbacsov egyszer csak azt mondta: "Há, hárásó".
A Varsói Szerződés 1955. május 14-én jött létre, néhány nappal azután, hogy az NSZK-t felvették a NATO-ba, és egy nappal azelőtt, hogy az osztrák semlegességet kimondó államszerződés aláírásával megszűnt volna a szovjet csapatok romániai és magyarországi állomásozásának jogi alapja. A szerződés inkább volt "a szocialista tábor" Szovjetunió iránti lojalitását biztosító politikai eszköz, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme. Fennállásának három és fél évtizede alatt csak két fegyveres akciót hajtott végre: 1956-ban szovjet csapatok verték le a magyar forradalmat, 1968-ban pedig a tagállamok együttes katonai intervenciója vetett véget a prágai tavasznak. A katonai-védelmi szervezet hivatalosan – napra pontosan – 25 éve, 1991. április elsején szűnt meg, az utolsó szovjet katona júniusban hagyta el Magyarországot.