Helyszíni beszámolók szerint Szarajevó és Banja Luka utcái is kihaltak voltak csütörtök kora délután, az egykori boszniai szerb elnök elleni ítélet kimondásának idején a lakosság a televíziós csatornákon és az interneten élő adásban követhette a hágai Nemzetközi Törvényszék ítélethirdetését.
A boszniai Szerb Köztársaság központjának, Banja Lukának az utcáin és a fontosabb épületek környékén megerősítették a rendőri jelenlétet, a belügyminisztérium közlése szerint ez csupán megelőző intézkedés, ha esetleg spontán tiltakozások alakulnának ki.
Nermin Niksic, a jónéhány boszniai párttal ellentétben nem etnikai, hanem ideológiai alapon szerveződő Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a Karadzic-ítélet kimondása történelmi eseménynek számít Bosznia-Hercegovinában, és legalább részben igazságot szolgáltat annak a több százezer embernek, aki a háború és a Nagy-Szerbia eszméjének kiépítése közben alkalmazott erőszak áldozatává vált - írta honlapján a Dnevni Avaz című boszniai lap.
A bosznia-hercegovinai háromtagú államelnökség szerb tagja, Mladen Ivanic szerint a hágai törvényszék ítéletének nem lesznek komolyan következményei a boszniai Szerb Köztársaságra nézve.
Dragan Cavic, a boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke szerint minden lehetséges provokációnak elejét kell venni, mert szerinte a bosnyákok között elégedetlenkedők is lesznek.
Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja kijelentette, Radovan Karadzic elítélése a legfontosabb bírósági döntés Nüremberg óta. Úgy fogalmazott, a boszniai háborúban módszeresen készítettek elő és követtek el bűncselekményeket, több százezer emberre vadásztak, kultúrájukat és vallásukat megpróbálták eltörölni. A Radovan Karadzic elleni bírósági döntés jelentősége abban rejlik, hogy valójában egy szörnyű politikai ideológia felett mondtak ítéletet - mondta.
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió balkáni irodájának srebrenciai tudósítása szerint az ott élők némileg csalódottak, mert azt remélték, minden vádpontban bűnösnek találják a volt boszniai szerb elnököt, és népirtásnak minősítik azt a tömeggyilkosságot, amely hét másik boszniai településen történt. Hasonlóképpen vélekedtek azok a bosnyákok is, akik Hágában, a Nemzetközi Törvényszék épülete előtt várták az ítélethirdetést - számolt be a klix.ba boszniai hírportál.
A boszniai Szerb Köztársaságban viszont éppen annak örülnek, hogy nem találták bűnösnek ebben a népirtási vádban a politikust. Dragomir Keserovic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének nyugalmazott tábornoka például túl magasnak tartja a 40 éves büntetést, de fontos momentumnak nevezte azt, hogy az első vádpontban - a hét település népirtási vádjában - nem találták bűnösnek Radovan Karadzicot.
Voltaképpen borítékolható volt, hogy az egykori szerb elnököt elítélik. Hasonló ítéletre számított Tomisla Karamarko horvát miniszterelnök-helyettes is, aki csütörtökön várhatónak és igazságosnak nevezte a hágai ítéletet, amelyre a "szerb agresszió áldozatai" két évtizedet vártak. "Az ítélet nem hozza vissza a holtakat, nem adja vissza a megalázottak méltóságát, és nem építi újjá a lerombolt épületeket, de figyelmeztetésül szolgál mindazoknak, akiket még mindig el tud ragadni Nagy-Szerbia megteremtésének az ötlete" - fogalmazott a horvát politikus a Facebook közösségi oldalon.
Tomislav Nikolic, Szerbia elnöke az ítéletre reagálva közleményében kiemelte: az ítélet nem lehet hatással a boszniai Szerb Köztársaság sorsára nézve, ezért arra szólította fel a boszniai szerb politikusokat, hogy közösen álljanak ki népükért és országukért, mert annak sorsa ezzel az ítélettel "megkérdőjeleződhet".
Matija Beckovic szerb akadémikus szerint Radovan Karadzicot voltaképpen halálra ítélték, mert - mint fogalmazott - a negyvenévnyi börtönbüntetés voltaképpen a halálbüntetés politikailag korrekt elnevezése. Ugyanakkor Krstan Simic ügyvéd "bátorítónak" nevezte, hogy nem életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték az egykori elnököt.
A szerbek egyébként elfogultnak tartják a hágai Nemzetközi Törvényszéket, mert az többségében szerbeket ítélt el, horvátokat és bosnyákokat csak kis számban.
A szlovén külügyminisztérium közleményében többek között azt hangsúlyozta, az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel vádolt személyekkel szembeni bírósági eljárások lezárása a térségbeli népek megbékélésének alapfeltétele.