Angela Merkeltől Donald Tuskon át Ahmet Davutoglu török miniszterelnökig a 12 óra hosszúra nyúlt hétfői EU-török csúcs több résztvevője is igazi áttörésként éltette azt az alkucsomagot, ami megfejeli a még tavaly novemberben aláírt EU-török cselekvési tervet a menekültek áradatának csökkentésére. A török miniszterelnök által Brüsszelbe hozott és vasárnap este elsőként a német kancellárral és a holland miniszterelnökkel megtárgyalt, majd a többi tagállami vezetővel csak hétfő délután ismertetett javaslat EU-s szempontból legfigyelemreméltóbb eleme Ankara kötelezettségvállalása minden új illegális menekült és migráns, köztük a szíriaiak visszafogadására a görög szigetekről.
Törökország ennek érdekében felajánlotta, hogy az eredeti menetrendet jelentősen felgyorsítva már a közeljövőben megteremti a feltételeket az EU-török visszafogadási egyezmény végrehajtására. Cserébe - és ez tűnik török részről a legnagyobb trófeának - az EU-tól az eredetileg legkorábban őszre tervezett vízummentesség megadásának június végére történő előrehozását kéri az Európai Uniótól. Ennek várhatóan nem lesz akadálya, akkor sem, ha például a magyar miniszterelnök a csúcstalálkozóra jövet úgy fogalmazott, hogy Törökország előtt Ukrajnának kellene megadni ezt a lehetőséget.
A visszafogadási terv értelmében első lépcsőben a görög szigetekről a görög szárazföldre szállítják a már ott tartózkodó menedékkérőket, akik vagy helyben kapnak menedékjogot, vagy áthelyezhetik őket más uniós tagállamokba. Egy egyelőre nem eldöntött időponttól kezdve ugyanakkor mindenkit visszaszállítanak majd Törökországba, aki illegális úton, a tengeren át érkezett a görög szigetekre.
Miként sajtótájékoztatóján a német kancellár rámutatott, az illegális úton a görög szigeteken partot szálló szíriaiak valószínűleg nem vehetnek majd részt abban az áttelepítési programban sem, ami ugyancsak a tervek szerint tíz nap múlva véglegesen elfogadandó alkucsomag részét alkotja. Uniós források a hosszúra nyúlt ülést követően azt mondták a BruxInfónak, hogy az említett intézkedések miatt a menekülteknek és migránsoknak nem éri majd meg többé igénybe venni az embercsempészek szolgálatait, hiszen rövid úton visszaszállítják őket a török oldalra. Ahol - miután harmadik biztonságos országként ismerik el - benyújthatják menedékjogi kérelmüket. Ezáltal az EU, de a török kormányfő is biztosra veszi, hogy végre-valahára sikerül elvágni az embercsempészek üzleti modelljét, ami a példátlan menekülthullám egyik katalizátora volt.
A nemzetközi védelemben részesülő menedékkérők a hivatalos török-görög határátkelőn belépve továbbra is menedékjogot kérhetnek majd Görögországban. "Az illegális migráció így legális migrációvá alakul át: ez a javaslat áttörés lesz" - jelentette ki az ülést követően Angela Merkel.
A török javaslat értelmében az EU (illetve annak tagállamai) minden egyes Törökországba visszaküldött személyért cserébe közvetlenül átvesz majd onnan egy menekültet. A csúcs alatt elterjedt az a hír, miszerint Orbán Viktor magyar kormányfő "vétót emelt" a közvetlen áttelepítési javaslattal szemben. A magyar vétót ugyanakkor utólag többen, köztük a német kancellár és mások is cáfolták. EU-források szerint annyi történt, hogy a török javaslat egyes pontjaival szemben több ország is jelzett különböző okok miatt fenntartásokat, és emiatt kellett újra nekiállni a szövegezésnek. "Nem egészen érthető, hogyan lehet megvétózni valamit, ami önkéntes" - jelentette ki egy EU-forrás.
A törökök a 3 milliárd eurós uniós humanitárius pénzügyi csomag 2018 után újabb 3 milliárd euróval való kiegészítését is kezdeményezték. Ahmet Davutoglu, a csúcsot követő sajtóértekezleten visszatérően hangsúlyozta, hogy országa - amely eddig 10 milliárd dollárt költött a szíriai menekültekre - nem magának kéri a pénzt, hanem az utolsó fillérig minden pénzt a jelenleg 2,7 millió szíriai menekült életkörülményeinek javítására kívánják fordítani.
Az egyesek szerint túlzónak nevezett török igények között megjelent öt, eddig blokkolt tárgyalási fejezet megnyitása is, ezt azonban a ciprusi elnök egyelőre lesöpörte az asztalról. Végül, a javaslatban az a régi török óhaj is megjelent, hogy az EU-val együttműködve szíriai területen alakítsanak ki humanitárius folyosókat, illetve biztonságos zónákat a menekülteknek.
Az EU28-ak - tekintettel arra, hogy nem mindegyik vezetőnek volt felhatalmazása a csomag egyes elemeinek az elfogadására - mandátumot adtak Donald Tusknak, hogy a következő tíz napban dolgozza ki a javaslatcsomag végrehajtásának feltételeit. A végleges döntést a március 17-18-án esedékes EU-csúcson készülnek meghozni a vezetők, akik ebből az alkalomból újra találkoznak majd Ahmet Davutogluval.
Az EU-török cselekvési terv menekültek visszaküldésére vonatkozó részét emberi jogi szervezetek részéről már előre bírálatok érték. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban a csúcsot követő sajtótájékoztatón védelmébe vette a tervezett lépéseket. Elmondása szerint a menedékjogi eljárásokra vonatkozó uniós irányelv világosan kimondja, hogy egy EU-tagállam elutasíthat menedékkérőket, akik egy biztonságos harmadik országnak számító államból érkeznek. Márpedig Törökországot mostantól annak tekintik majd. Úgy vélte, hogy a genfi konvenció által előírt szabályoknak is megfelel Törökország, jóllehet néhány jogszabályt még módosítania kell.
Az EU részéről a sajtószabadság ügyében is interpellálták a török miniszterelnököt, aki azonban egy kérdésre válaszolva tisztán jogi (pénzmosási) és nem politikai ügynek nevezte a legnagyobb példányszámú ellenzéki lap kormányzat által történő elfoglalását.
Az EU28-ak már a török terven kívül a menekültválság kezelésének többi dimenziójával is foglalkoztak. "A Nyugat-Balkánon át zajló illegális migrációs hullám mostanra véget ért" - szögezte le a csúcsról kiadott záróközlemény, amiből végül kimaradt az a mondat, ami kategorikusan lezártnak nevezte a nyugat-balkáni menekültútvonalat.
A tagállamok kijelentették, hogy Görögország segítségére sietnek a menekültek feltorlódása miatt kialakult humanitárius válság enyhítésére. Egy külön pont az áthelyezés (kötelező menekültkvóta) végrehajtásának számottevő felgyorsítását sürgette a Görögországra nehezedő nyomás enyhítésére. A BruxInfo értesülései szerint az Európai Bizottság elnöke a csúcsot megelőzően több ország vezetőjét is arról győzködte, hogy tegyenek vállalásokat az áthelyezés felgyorsítása érdekében. Ennek volt is valami foganatja, mert a hétvégén három tagállam több mint kétszáz menekültet vett át Görögországból, illetve többen is tettek vállalásokat. A Bizottság minden hónapban leltárt készül közzétenni a program végrehajtásának állásáról.
Fontos mozzanat továbbá, hogy lengyel kérésre az Európai Tanács kikötötte, hogy a Törökországból való áttelepítés nem növelheti tovább a tagállamok számára eddig kiosztott kvótákat. Praktikusan ez azt jelenti, hogy Lengyelország és mások az áthelyezési kvótájuk egy részét felhasználhatják majd áttelepítésre. Az önkéntes török áttelepítési "program" pedig a 22 ezres korábbi áttelepítési kvótát fogyasztja majd el elsőként, majd ezt követően a Bizottság által tavaly decemberben előterjesztett humanitárius célú befogadási program keretében folytatódna.