Az eddigi szabályozás szerint Szlovéniában minden esetben hónapokig tartott annak megvizsgálása, hogy a kérelmezőt megilleti-e a nemzetközi védelem.
Vesna Gyorkos Znidar belügyminiszter azt mondta, az intézkedéssel a kormány a gyors és hatékony döntéshozatalt segíti elő a menedékkérelmek ügyében. "Egész Európa óriási (migrációs) nyomás alatt áll, pattanásig feszült a helyzet. Az Európai Uniónak jelenleg olyan döntéseket kell hoznia, amelyek megelőzik azt, hogy megismétlődjön a 2015-ös menekültválság" - hangsúlyozta a tárcavezető a parlamenti szavazás előtt.
A szlovén törvényhozás elutasította az ellenzék követelését arról, hogy határozzák meg az országban évente befogadható menekültek számának felső határát.
Mióta Magyarország tavaly októberben lezárta horvátországi határát, a menekültek balkáni útvonala nyugatabbra, Szlovénia felé tevődött át.
Azóta közel 500 ezer migráns lépett a kétmillió lakost számláló nyugat-balkáni ország területére, hogy továbbutazzon Ausztria és más nyugat-európai országok felé. Közülük mindössze 460-an adták be menedékkérelmüket Szlovéniában, és mintegy tízen kapták meg a menedékjogot.
Ennek ellenére az országban sokan attól tartanak, hogy a menedékkérelmek száma ugrásszerűen megemelkedhet a következő hónapokban annak hatására, hogy a nyugat-európai országok fokozatosan elkezdték lezárni határaikat a migránsok előtt.
Egy február végi felmérés szerint a szlovének többsége támogatja a migránsáradat megfékezését célzó politikát, és úgy vélik, hogy a macedón-görög határt teljesen le kell zárni a menekültek előtt.
Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia rendőri vezetői február végén megállapodtak, hogy naponta 580 migránst engednek át a nyugat-balkáni országok területén. A szigorítások következtében jelenleg 12 ezren várakoznak a görög-macedón határon, hogy folytathassák útjukat Nyugat-Európa felé.