Egyre durvább a migráns-helyzet a görög-macedón határon

InfoRádió / MTI
2016. március 2. 18:51
Az Európai Bizottság szerdán elfogadott javaslata értelmében olyan új uniós pénzügyi eszközt hoznának létre, amelynek felhasználásával a következő három évben 700 millió euróval (nagyjából 217 milliárd forinttal) segítenék a migrációs válsággal küzdő tagállamokat. A görög-macedón határon több mint tízezer migráns várakozik, a szerdai helyszíni tudósítások szerint a bevándorlók egyre kétségbeesettebbek, egy nő fel akarta gyújtani magát. A részletekről Gyévai Zoltánt, a Bruxinfó főszerkesztőjét kérdezte az InfoRádió.

Hrisztosz Sztilianidisz, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja a javaslatról szóló sajtótájékoztatón közölte, a támogatás a menekültek olyan szükségleteit biztosítaná, mint az élelmezés, szállás, az egészségügyi ellátás vagy a tiszta ivóvíz. Az első szakértői értékelések szerint ennek az összegnek a jelentős része minden bizonnyal Görögországnak jutna.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője szerdán közölte, hogy a jelek szerint felgyorsult a nemzetközi védelemre nem szoruló menedékkérők visszaküldése Európából: a görög hatóságok a napokban több mint 300 ilyen embert térítettek vissza Törökországba. Szerinte az unió fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan működjön a jogosulatlan menedékkérők visszaszállítása a származási vagy a tranzitországokba.

Dimitrisz Avramopulosz, a testület migrációs politikáért felelős tagja kifejtette, az EU és Törökország között tavaly novemberben létrejött egyezményben a felek megállapodtak a visszafogadási eljárások felgyorsításáról.

Törökország kész megállapodást aláírni az illegális bevándorlók származási országával arról, hogy fogadják vissza területükön ezeket az embereket - jelentette be szerdán az ankarai külügyminisztérium. Törökország a közlés szerint 14 ilyen állammal szeretne megállapodni.

A schengeni rendszernek nincs alternatívája a menekültválság megoldásában, csak a schengeni szabályok tiszteletben tartása lehet az alapja a közös európai megoldásnak - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután Zágrábban tárgyalt Tihomir Oreskovic horvát miniszterelnökkel. Az európai politikus körútján keddtől csütörtökig a balkáni migrációs útvonal által leginkább érintett országok vezetőivel tárgyal. A zágrábi találkozót követő sajtótájékoztatón mindkét politikus a menekültválság közös uniós megoldását szorgalmazta, és a schengeni szabályok hatékony alkalmazására szólított fel.

Miután szerdán 170, napok óta várakozó szíriai és iraki léphetett be Macedóniába, közel harmincat azonnal vissza is küldtek, mert állítólag túl hosszú időt töltöttek Törökországban, és annyi idő alatt ott is kérhettek volna menedéket.

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerdán arról számolt be, hogy születési idejük és nevük pontatlan, illetve hamis feltüntetése miatt a macedón rendőrség nem enged be az országba több száz migránst, míg a bevándorlók azt állítják, nem ők csaltak, a görög hatóságok vezették be hibásan az adataikat.

Az Orvosok Határok Nélkül nevű segélyszervezet becslései szerint már 12 ezerre tehető az Idomeniben várakozók száma, a migránsok azonban továbbra is folyamatosan érkeznek.

Szerdán ismét több mint ezer menekült érkezett a pireuszi kikötőbe a görög szigetekről.

Feltétlenül szükséges a horvát határok teljes védelme, ami nem jelenti lezárásukat és nem jelent embertelen bánásmódot a migránsokkal szemben, hanem a horvát nemzetbiztonság érdekeinek védelmét szolgálja - mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerdán.

Pozitívnak értékelhető, hogy a migrációs válságra adott válaszok kapcsán a visegrádi államok és Ausztria álláspontja egyre közelebb került egymáshoz - jelentette ki szerdán Martonyi János volt külügyminiszter a visegrádi együttműködés 25. évfordulójához kapcsolódó bécsi nemzetközi konferencián. A menekültválság globális és hosszú távú kihívás, ugyanakkor megoszlást idézhet elő az európai politikában - mondta az egykori miniszter, aki szerint a közös európai megoldás keresése a visegrádi államok egymáshoz való közeledését is jelenti.

"Valamilyen közös európai megoldást" vár a migránsválságra Robert Fico szlovák miniszterelnök az EU és Törökország vezetőinek jövő heti rendkívüli csúcstalálkozóján - közölte maga a politikus szerdán egy macedóniai befogadóközpontban tett látogatásán. Szerinte a visegrádi négyeknek a macedón-görög határ közös európai védelméről szóló B-tervét nem vetették el, csak elhalasztották. Ez a terv akkor léphetne életbe, ha a következő két-három hétben nem javulna nagymértékben a helyzet a török-görög határon.

A migrációs válság kezelése során Európának el kell kerülnie az olyan megosztó válaszlépéseket, mint a határok önkényes lezárása, azok ugyanis azzal a kockázattal járnak, hogy hatalmas menekülttáborrá változtatják a Görögországhoz hasonló frontországokat - figyelmeztetett Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Ismét segítséget sürgetett Ferenc pápa az Európába érkező menekülteknek a Szent Péter téren szerdán tartott általános audiencián. "Keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának, s védelmezzétek az özvegyet, gondoljatok a sok menekültre, akik kikötnek Európában, és nem tudják, merre menjenek" - fogalmazott a katolikus egyházfő.

Moszkva és Damaszkusz fegyverként veti be a menekültáradatot Európa destabilizálására - jelentette ki kedden az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságában a NATO európai erőinek főparancsnoka. Philip Breedlove amerikai tábornok szerint Oroszország szíriai bombázása okozza az európai menekültválságot.

További részletek az Inforádió Brüsszeli hét című műsorának március 2-i adásában.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást