Élénk visszhangra lelt a brüsszeli nemzetközi sajtóban a lengyel Gazeta Wyborcza által hétvégén megszellőztetett értesülés, miszerint a Velencei Bizottság olyan tervezetet juttatott el a lengyel kormánynak a leendő - március 12-én elfogadandó - jogállamisági értékeléséből, amelyben egyebek között a lengyel alkotmánybíróságot érintő döntések és intézkedések visszavonására szólít fel.

A Velencei Bizottság - az ET emberi jogi tanácsadó testülete - közreműködését maga a lengyel külügyminiszter kezdeményezte, amikor országon belül és kívül egyaránt nagy felhördülést váltott ki az új lengyel parlamenti többség azon intézkedése, amely érvénytelenítette az októberi választásokon vesztes előző jobbközép kormány öt új alkotmánybírói kinevezését, és saját jelöltjeit ültette a helyükre. Ezzel egy időben módosították a testület működési szabályait is, így egyebek között 13-15 fős quorumot és kétharmados többséget írtak elő az érvényes alkotmánybírósági döntések meghozatalához - írja a BruxInfo.

Az ügynek rengeteg árnyalata van, így lengyel kormányzati részről visszatérően emlékeztettek arra, hogy a választások előtti kinevezések egy leköszönő kormány részéről részint úgymond a tényleges politikai erőviszonyoktól eltérő mértékben módosították a politikai arányokat a bírói testületben, részint pedig legalább két esetben tényleges jogalapja sem volt a döntésnek, lévén ezeknél a lecserélt bírók mandátuma csak decemberben járt le. Mindezekre mondta azt a lengyel miniszterelnök tavaly több alkalommal, hogy a választások után felállt új lengyel parlament intézkedése "csupán a tényleges pluralizmust állította helyre".

Az Európai Parlament állampolgári jogi, és bel- és igazságügyi bizottság ennek ellenére már tavaly vizsgálatot kezdeményezett, azt azonban ez év elejéig részben felfüggesztették, nem kis részt a kormányzó és az ellenzéki lengyel pártokhoz tartozó EP-képviselők közbenjárására, akik azzal érveltek, hogy első körben esélyt kell adni maguknak a lengyel jogállami intézményeknek a kérdés rendezésére. (Januárban ettől függetlenül az EP plenárisa - határozathozatal nélkül - három órás vitát szentelt a lengyelországi helyzetnek, amelyen részt vett és felszólalt Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is.)

Az EU-intézmények közül látszólag messzebb ment az Európai Bizottság, amely ugyancsak január elején úgy döntött, hogy - 2014. márciusi megalkotása óta először - működésbe hozza a testület által létrehozott jogállamisági keret első, tájékozódó szakaszát a lengyelországi intézkedések véleményezésére. A következő lépést azonban itt is - miként az Európai Parlamentben is - attól tették függővé, hogy milyen következtetésre jut majd a Velencei Bizottság jelentése.

Ez utóbbinak tervezetét - amelyet a szakértőtestület konzultációra megküldött a lengyel kormánynak - szerezte meg és közölte le az ellenzéki Gazeta Wyborcza, és a nyilatkozatháború - hétvégén Varsóban több tízezres tüntetésre is sor került - nagyrészt már ez alapján zajlik azóta is.

A kiszivárgott jelentéstervezet szerint, miközben az alkotmánybíróságot érintő egyes döntések "önmagukban is problematikusak", együttes kombinációjuk azonban még súlyosabb mértékben befolyásolhatja és gátolhatja a bírói testületet eredeti feladata ellátásában.

A szakértők véleménye egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a bírói függetlenség és a hatalmi intézmények közötti helyes egyensúly biztosítása különösen fontos olyan időszakban, amikor jelentős politikai többség döntései formálják egy ország életét.

A testület - utóbb a nemzetközi sajtóban is visszatérően idézett - véleménye szerint a vitatott döntésekkel fémjelzett új lengyel kormány és lengyel parlament intézkedései veszélyeztethetik "nemcsak a jogállamiságot, de a demokratikus rendszer működését is".

A Velencei Bizottság mindezek alapján a tavalyi döntések visszavonását jelöli meg kívánatos lépésnek.

Beata Szydlo miniszterelnök a hétvégén már reagált a kiszivárgás nyomán támadt visszhangokra, és hangsúlyozta, hogy kormánya "alaposan tanulmányozza majd" a március 12-én esedékes végső, hivatalos verziót. Egyúttal jelezte, hogy a Velencei Bizottság értékelése nem bír semmilyen jogilag kötelező hatállyal.

"Lengyelország szuverén állam, és a lengyel hatóságok az ország belső ügyeinek kezelésekor szuverén módon járnak el, amelynek bázisát a nemzeti érdek és az alkotmány alkotja" - jelentette ki sajtójelentések szerint a lengyel televízióban.

Amennyiben a márciusi végső szakértői értékelés a kiszivárgottal egybevágó következtetésekre fog jutni, ez szakértők szerint alighanem arra készteti majd az Európai Bizottságot, hogy amikor ugyancsak márciusban, korábbi tervei szerint, ismét napirendre tűzi a lengyelországi jogállamisági helyzet kérdését, az eljárási folyamat a "tájékozódásból" jó eséllyel "jogállamisági vélemény" kiküldésével átléphet a formális párbeszéd fázisába a lengyel kormány felé. A címzettnek ilyenkor módjában áll kimerítő válaszban reagálni.

A következő szakaszban, ha a problémát bizottsági megítélés szerint nem kielégítően orvosolták, akkor egy "jogállamisági ajánlással" fordulhat a tagországhoz. Ha az utóbbi meghatározott időn belül erre sem reagál a kívánt módon, vagy mértékben, akkor a brüsszeli testület elviekben működésbe hozhatja az EU szerződés 7. cikkében rögzített mechanizmusok valamelyikét, illetve formálisan kezdeményezheti magának a 7. cikkely szerinti eljárásnak a megindítását. Ez utóbbi lépés tényleges megtörténtére azonban már a tagországok szükséges többségének egyetértésével kerülhet csak sor.