Az ázsiai országban pénteken közel 55 millió szavazásra jogosult járulhatott az urnák elé, hogy új parlamentet válasszon, továbbá döntsön többek között az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjének megválasztására hivatott Szakértői Tanács tagjairól.
Szombat délutáni értesülések szerint ez utóbbi testületbe jelöltek közül eddig a legtöbb szavazatot a reformerek által támogatott Róháni elnök, valamint a korábbi államfő és volt parlamenti elnök, Akbar Hásemi Rafszandzsáni ajatolláh kapta, messze megelőzve a konzervatív jelölteket. A 88 tagú Szakértői Tanács aktuális politikai témákkal nem foglalkozik ugyan, Roháni és Rafszandzsáni győzelme azonban jelentősen növelné a mérsékelt, illetve reformer erők befolyását a legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei ajatolláh által fémjelzett, erősen konzervatív papsággal szemben.
A belügyminisztérium 60 százalékos részvételről számolt be.
Róháni elnök a szavazást követő első, szombat délelőtti nyilatkozatában a nagyarányú részvételt örvendetesnek nevezte és a demokrácia győzelmeként értékelte. "A demokrácia szükséges ahhoz, hogy Iránt közelebb hozzuk a külvilághoz" - fogalmazott az államfő.
Várható, hogy az eredményeket a kisebb választási kerületekben és a tartományi városokban már a hét végén közzéteszik, Teheránban azonban több napot kell várni erre.
A képviselői mandátum elnyeréséhez az egyéni választókerületben leadott szavazatok legalább 25 százalékát kell megszerezni. Ha a jelölteknek nem sikerül elérni ezt a szavazatarányt, akkor második fordulót tartanak, erre mindenekelőtt a legnagyobb választókerületekben, például Teheránban és tartományában van kilátás.
Az iráni sajtó, illetve a helyi hírügynökségek szombaton arról számoltak be, hogy a Haszan Róháni elnök mögött álló mérsékeltek, illetve reformerők jelöltjei jól szerepelnek, a konzervatívok ezzel szemben teret veszítenek.
Elemzők szerint a voksolás kimenetelén múlik, meg tudja-e valósítani Haszan Róháni iráni elnök a 2013-as hivatalba lépésekor beharangozott társadalmi és gazdasági reformokat, s folytatni tudja-e a nagyhatalmakkal tavaly kötött atomalkuval megkezdett nyugati nyitást.
Egyes vélekedések szerint a választások eredménye egyfajta generációs váltást is eredményezhet abban az országban, ahol a mintegy 80 milliós lakosság közel 60 százaléka 30 év alatti.