Jean-Claude Juncker hangsúlyozta, a kétnapos tanácskozás résztvevőinek még számos kérdést meg kell oldaniuk, ugyanakkor "meggyőződése, hogy Nagy-Britannia konstruktív és aktív tagja lesz az Európai Uniónak". "A megállapodás még nincs kész, de a nap végére készen lesz" - mondta a brüsszeli testület vezetője a Martin Schulz európai parlamenti elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
David Cameron brit kormányfő a találkozóra megérkezve kijelentette, nehéz tárgyalások következnek, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni. Mint mondta, ha lesz rá lehetőség, megköti a megállapodást, viszont nem fog olyan egyezményt elfogadni, amely nem felel meg az igényeiknek. "Harcolni fogok Nagy-Britanniáért" - szögezte le.
Angela Merkel német kancellár kifejtette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak. Hozzátette, a kérdésről az ülést megelőzően egyeztetni fog a francia elnökkel és a holland kormányfővel, a megállapodást azonban az unió huszonnyolc tagállamának kell elfogadnia. Mint mondta, Németországnak érdeke Nagy-Britannia uniós tagsága, a végső döntést viszont a briteknek kell majd meghozniuk.
Mark Rutte, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnöke elmondta, hogy a tárgyalások rendkívül előrehaladott állapotban vannak, mindazonáltal sok munka van még hátra.
Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke kijelentette, nincs kétsége afelől, hogy sorsdöntő csúcstalálkozóra kell készülni. Tusk a csúcstalálkozó előtt még tartott egy utolsó egyeztetést David Cameronnal, annak részleteiről azonban egyelőre nem érkeztek hírek.
Francois Hollande francia államfő szerint bár a megállapodás szükséges és lehetséges, nem sértheti az unió alapelveit. Hollande arra is figyelmeztetett, hogy ha Nagy-Britanniát kivételes bánásmódban részesítik, akkor más tagállamok is kivételeket fognak követelni maguknak.
Hasonlóan vélekedett Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is, aki közölte, hogy "egyetértésre akarnak jutni, de nem bármi áron".
A kétnapos brüsszeli találkozó középpontjában előreláthatóan két kérdés lesz: a menekültválság és Nagy-Britannia uniós reformkövetelései. A csütörtöki nyitónapon főként az utóbbi kerül terítékre, tájékozott források szerint a tárgyalás a munkavacsora után akár késő éjszakáig is elhúzódhat.
A migrációs válság a fő téma az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján
A találkozó előtt Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: biztos abban, hogy a tárgyalásokon sem sikerül olyasmit ráerőltetni Magyarországra, amit nem tudna, vagy nem akarna elfogadni. A visegrádi négyek külügyminiszteri találkozóján Prágában egyeztető Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Magyarország visszautasítja a migrációs válsággal kapcsolatos görög bírálatokat.
Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kétnapos tanácskozásán részt vevő Orbán Viktor Brüsszelben magyar újságírók előtt azt mondta: "azzal leszek elégedett, ha tudjuk tartani a védelmi vonalainkat". A miniszterelnök szerint sikerült elhárítani azokat a kísérleteket, amelyek a kötelező betelepítési kvótákat Magyarországra erőltetnék. Csütörtökre egy migrációs mini-csúcstalálkozót is terveztek Brüsszelben, ám az elmaradt a szerdai ankarai merénylet miatt. A találkozón 11 uniós vezető és a török kormányfő egyeztetett volna, de Ahmet Davutoglu a 28 halálos áldozatot követelő támadásra hivatkozva végül lemondta részvételét.
A V4-ek csütörtöki külügyminiszteri találkozóját követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva kijelentette: Magyarország visszautasítja azt a görög állásfoglalást, hogy ne kritizálják Athént olyan országok, amelyek semmiféle segítséget nem nyújtottak neki a migrációs válság megoldásához. A külgazdasági és külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Görögország önmaga okozta jelenlegi nehéz helyzetét. "Ha elfogadták volna a hónapok óta fenntartott javaslatunkat, akkor ma már egy közös európai erő védené Görögország déli határait és az EU nem lenne olyan védtelen, mint amilyen védtelen most. Tehát a görögöknek jobb lenne, ha a képmutatás helyett a tettek mezejére lépnének" - szögezte le Szijjártó Péter.A bajor pénzügyminiszter a V4-ekről egy csütörtöki német lapinterjúban azt mondta, hogy nem szabad nyomást gyakorolni a visegrádi országokra és kioktatni őket, hanem komolyan kell venni a menekültválság kezelését illető aggodalmaikat. Markus Söder a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a V4-ek nem rosszindulatból határozták el Macedónia támogatását a Görögországgal közös határának védelmében, hanem azért, mert már nem hisznek abban, hogy Görögország képes biztosítani az EU külső határát, és "nem akarják egyedül Törökországra bízni Európa jövőjét". A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egyik legbefolyásosabb politikusaként, a pártelnök-miniszterelnök Horst Seehofer egyik lehetséges utódaként számon tartott bajor pénzügyminiszter megerősítette pártja követeléseit a bajor-osztrák határ védelmének fokozásáról.
A Bild című német lap az uniós csúcs alkalmából készített összeállításában közepesre értékelte Angela Merkel német kancellár menekültügyi tevékenységét.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a német kancellár korábbi kritikájára reagálva csütörtökön kijelentette: az osztrák határzár nem látszatmegoldás, hanem kiegészítő és időszakos lépés. Merkel előző nap egy németországi fórumon ugyanis az osztrák intézkedést látszatmegoldásként jellemezte, és annak kapcsán óvott a nemzeti elszigetelődéstől, továbbá több szolidaritásra figyelmeztetett. Mikl-Leitner hangsúlyozta: a nemzeti intézkedés azért született, mert jelenleg nincsen együttes európai cselekvés. Egyúttal kijelentette, hogy az osztrák kormány elkötelezett a közös európai megoldás mellett.
Ausztria, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Szlovénia rendőrségeinek vezetői Zágrábban megállapodtak abban, hogy további szigorításokat vezetnek be csütörtöktől a migránsok ellenőrzésére: a menekülteket közös erőkkel a macedón-görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat.
Ugyancsak a határvédelem erősítését elősegítendő a bolgár parlament első olvasatban csütörtökön megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrség mellett a hadsereget is bevethessék a határőrizetben. A törvényről második olvasatban jövő héten szavaznak, és azután a hadsereg a rendőrséggel együtt járőrözhet a határon, míg korábban hatásköre csak a logisztikai segítségnyújtásra terjedt ki.
Egy bolgár járőrhajó csütörtökön mintegy kilencszáz migránst mentett ki az égei-tengeri Leszbosz görög sziget közelében - közölte Ewa Moncure, az európai uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex szóvivője.
Olaszországban a menekültek elhelyezése okoz mind nagyobb problémát: a La Repubblica című olasz napilap csütörtökön közölt értesülései szerint további ötvenezer helyet kell teremteni Olaszországban a bevándorlók befogadására. Az újság úgy tudja, hogy a római belügyminisztérium az idén újabb "nagy migránshullám" érkezésére készül. A migrációnak az eddig a Balkán-félszigeten keresztül haladó útvonala ismételten megváltozott és ismét Itália lehet az emberáradat célállomása, ezért az olasz belügyi tárca a helyi prefektusoktól újabb szálláshelyek kialakítását kérte a bevándorlók befogadására - írta a La Repubblica.
A svéd bevándorlási hivatal eközben közölte, hogy Stockholm egy luxushajót akar kibérelni azzal a céllal, hogy egy balti-tengeri kikötőben lehorgonyozva 1800 migránst szállásoljon el benne.
A finn rendőrség csütörtökön arról számolt be, hogy a helyi hatóságok 103, hazájába önként visszatérő irakit szállítottak haza repülőn Bagdadba.