A legrangosabb biztonságpolitikai fórumként számon tartott MSC-n Oroszország a legmagasabb szintű delegációval vett részt 2007 óta, amikor Vlagyimir Putyin államfő mondott beszédet a tanácskozáson. Ezúttal Szergej Lavrov külügyminiszter mellett felszólalt Dmitrij Medvegyev miniszterelnök is, aki legalább akkor feltűnést keltett, mint Putyin 2007-ben az Egyesült Államokat élesen bíráló és a NATO keleti terjeszkedésétől óvó, sokak szerint a hidegháborús időket idéző beszédével.

Medvegyev beszéde is a NATO, az EU és az Egyesült Államokat bírálatáról szólt, az orosz kormányfő úgy vélte, hogy a szíriai vérontástól az európai menekültválságig a nemzetközi kapcsolatokat feszítő nagy gondokért mind a Nyugat a felelős, és miatta fordulhatott elő, hogy a hidegháború vége után több mint 25 évvel - a beszéd angol nyelvű fordítása szerint - "gyorsan sodródunk egy új hidegháború korszaka felé".

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint az orosz kormányfő csupán arra akart figyelmeztetni, hogy "el kell kerülni egy újabb hidegháborúhoz vezető helyzetet". Dalia Grybauskaite litván államfő szerint viszont Oroszország politikája jóval több a hidegháborúnál. Moszkva "forró háborút" indított Ukrajában, és az EU "meghajol az orosz erőszak előtt" - mondta a balti ország elnöke.

Oroszország az MSC számos résztvevőjétől éles bírálatokat kapott szíriai katonai művelete miatt is. Többek között John McCain amerikai republikánus szenátor úgy vélte, Vlagyimir Putyin meg akarja őrizni Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét, Oroszországot vezető közel-keleti hatalommá akarja tenni, Szíriát az orosz haderő korszerűsítésének "gyakorlótereként" használja, nem áll érdekében a partnerség a Nyugattal, és a "diplomáciát az agresszió szolgálatába állítja".

A diplomácia legutóbbi eredményével, a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) müncheni találkozóján a fegyvernyugvás egy héten belüli megteremtéséről és a harcok miatt a külvilágtól elzárt települések humanitárius segélyezéséről kötött megállapodással kapcsolatban ugyan ellentétes nézőpontból, de nagyon hasonló megállapításra jutott John McCain és Szergej Lavrov, mindketten úgy látják, hogy nincs sok esély a megállapodásban foglaltak végrehajtására.

John Kerry amerikai külügyminiszter viszont bizakodó volt, azt mondta, hogy a müncheni megállapodás megnyithatja az utat a politikai rendezéshez. A béke esélyének megteremtéséhez viszont az is szükséges, hogy Oroszország más célok ellen fordítsa fegyvereit, amelyek csapásait eddig nemcsak a legitim ellenzék, hanem a civil lakosság is megszenvedte - mondta Kerry.

A szíriai válsággal összefüggésben a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezetről és a nemzetközi menekültválságról is sok szó esett az MSC-n, és a legnagyobb visszhangot kiváltó kijelentéseket Manuel Valls tette. A francia miniszterelnök a fórumon elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az IÁ felemelkedésével elkezdődött egy új történelmi korszak, a mindenütt jelenlévő "hiperterrorizmus" korszaka, és az iszlamista terrornak ezzel a fajtájával csak nemzetközi összefogással, a terror gócpontjainak fegyveres felszámolásával és a nyugati társadalmak fiatalsága radikalizálódásának feltartóztatásával lehet úrrá lenni. Kiemelte: az IÁ-val szemben nincs helye a diplomáciának, a szervezetet "ki kell irtani".

Valls a fórum margóján újságíróknak azt mondta, hogy országa ugyan eleget tesz a 160 ezer menekült uniós tagországok közötti elosztásáról hozott döntésből következő kötelezettségének, vagyis befogad 30 ezer menekültet, de semmi másra nem hajlandó. Így elveti azt a német javaslatot, hogy vezessenek be állandó menekültelosztási mechanizmust, és nem csatlakozik ahhoz a német kezdeményezéshez, hogy uniós tagországok a tehermegosztás jegyében vegyenek át legális menekültkontingenseket Törökországtól, cserébe a görög-török uniós külső határon zajló illegális migráció felszámolásáért.

Az MSC-n hagyományosan számos két- vagy többoldalú nem nyilvános megbeszélést is tartanak. Folytattak egyebek között külügyminiszteri szintű tárgyalást az ukrán válság politikai rendezését célzó minszki folyamatról az úgynevezett normandiai formátumban, Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna részvételével. A szombati találkozó után tett nyilatkozatában Frank-Walter Steinmeier megállapította, hogy jelentős késésben van a fehérorosz fővárosban egy éve kötött megállapodás végrehajtása.

Tanácskoztak a közel-keleti békefolyamat előmozdítására szervezett közel-keleti kvartett - az ENSZ, az EU, az Egyesült Államok és Oroszország - képviselői is, megállapodtak, hogy a lehető legrövidebb időn belül elkészítenek egy átfogó jelentést a térségbeli válságok, konfliktusok aktuális állásáról. Ezzel kapcsolatban Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter a fórum azt mondta, hogy a régiós válságokat meghatározó tényező a síita- szunnita ellentét az iszlámban, és nem az izraeli-palesztin konfliktus, ezt mutatják a csatlósok révén vívott háborúk is, mint a szíriai polgárháború.